A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Ács Zoltán: Szabolcs megye nem magyar etnikumai a XVIII. században

ket — komoly forrásértékkel rendelkezik, hisz adminisztratív célok érdekében készült, s bizonyos fokig lehetőséget nyújt az etnikai határok hozzávetőleges felvázolásához.

43 A Lexikon Szabolcs megyében 128 helységet sorol fel, közülük 119 falut, 7 mezővárost és 2 pusztát. Ha a helyi nyelvhasználatot feltüntető rovatot vesszük figyelembe, akkor a következő etnikai megoszlást kapjuk: tiszta román volt Nyíradony, Bir, Kiskálló, magyar—román Kállósemjén. Tiszta rutén volt Érkenéz, Pilis és Hugyaj, magyar—rutén Ajak, Beitek, Gyulaj, Ópályi. A két etnikumon kívül az összeírás tótok által lakott helynek tünteti fel Nyíregyházát, németek által lakottnak Rakamazt. E két utóbbi etnikum megyebeli jelenlétére még röviden kitérünk. Ha e összeírás alapján összevetjük a megye négy járását, akkor a következő eredményt kapjuk: Kisvárdai járás 36 helység, közülük magyar 35 Nádudvari járás 20 helység (ebből 2 puszta), közülük magyar 16 Dadái járás 41 helység, közülük magyar 39 Bátori járás 31 helység, közülük egységesen magyar 24 A megye népessége nem lesz már ennyire homogén, ha a jelenlevő felekezetek alapján vizsgáljuk meg. Mint korábban már említettük, a református lakosság egyértelműen magyarnak tekinthető, így csupán azokat a helységeket soroljuk fel járásonként, ahol több felekezet élt egymás mellett. E felsorolás alapját azonban már nem a kancellária által kiadott országos összeírás képezi, hanem a megyének a kancelláriához küldött jelentése, amely a megyei levéltárban található.

44 Míg az országos összeírásban a nem egyesült rutének és románok egységesen graeci rítusként, azaz görög keletiként szerepelnek, addig ez utóbbi megyei összeírás e felekezeti kategórián belül megkülönbözteti egymástól a ruténeket és a románokat, amennyiben az egyes helységek Habet Parochum Religionis rovatában ruténici, ül. valachorum megkülönböztetést használ. S habár a legtöbb helyen magyar volt a település nyelve, az ott élő etnikumok kultúrájukban, értékrendjükben ekkor feltételezésünk szerint még megőrizték származásukat, amelynek ebben az időben legfőbb hordozója a vallás volt. Az alábbi táblázat tehát az egyes helységek felekezeti megoszlását mutatja. Az összeírásnak a kisvárdai járásra vonatkozó része sajnos épp a bennünket közelebbről érdeklő helységeknél olvashatatlan, így annak közlésétől kénytelenek vagyunk eltekinteni. Nádudvari járás Nagykálló katolikus, rutén, református Kiskálló román Bir román Hugyaj rutén Gelse rutén, református Nyíradony román Nádudvar katolikus, református Egyek katolikus, református Üj fehértó katolikus, rutén, román, református Dadái járás Nyíregyháza katolikus, rutén, egyesült, reformáti Büd rutén, egyesült Timár rutén, egyesült 43 Lexicon locorum regni Hungáriáé populosorum anno 1773 officiose confectum (Bp. 1920). 44 SzSzmL IV/A/1. Acta Fase. No. 54. 1772. 423