A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Szűcs Ernő: A Molinum Malomipari Rt. és hatása az Alföld gyárjellegű malomiparára

lása) vezérelte további konszernszervező munkájában. Ez utóbbi okok jól érzékelhetők a Molinum Malomipari Rt. létrejötténél. Mint említettük, több olyan malomkonszern tevékenykedett az országban, amely a finánctőke megtestesülésének volt tekinthető, hiszen a bank és az ipari tőke összeolvadásával jött létre. Ugyanakkor működött egy olyan malomcsoportosulás is a „Victória", amely bár eredetileg 22 malomüzemet foglalt magába, de ez az érdekeltség nem valamely pénzintézet égisze alatt szerveződött. További jellemzője volt ennek az egyesülésnek, hogy az idetartozó üzemek többsége a Duna—Tisza közén, valamint a Bácskában és a Bánátban helyezkedett el. A csoportból mindössze három (Pozsony, Besztercebánya, Szene) tevékenykedett a Felvidéken. A Monarchián kívüli területen csupán a bukaresti, a magyar királyság területén kívül további egy (Sarajevo) működött 1920-ig. Azt követően a „Victória" konszernhez tartozó 22 malomból 11 került az új határokon belülre és ugyancsak 11 a határokon túlra. (Lásd táblázatot a 444. oldalon!) Táblázatunkból nemcsak az állapítható meg, hogy az üzemek közül melyik hová került az új határok meghúzása után, hanem az is, hogy a konszernhez tartozó üzemek közül 16 olyannak, amelynek rendelkezésünkre áll a napi őrlőkapacitási adata, 123 vagon volt az együttes teljesítménye, ami átlagosan 7,6 vagonnyit jelent. Ez a mennyiség a korabeli nagy kereskedelmi malmokhoz viszonyítva alacsony érték. Még inkább kitűnik, hogy ehhez a csoportosuláshoz sok „apró" malom tartozott, ha nem az átlagot vesszük figyelembe, hanem üzemenként vizsgáljuk a teljesítőképességet. Ez utóbbi esetben a 16-ból 10 üzem csupán napi 3—6 vagon terményt tudott feldolgozni. A „Victória" malomkonszern tagjai' Az 1920 utáni határon belül Kapacitása maradt malmok ínapivagonban Az 1920 utáni határokon kívülre került malmok Kapacitása napi vagonban Pesti Victória Gőzmalom ? Nagyváradi Emília Malom* (R) 7 Szolnoki Hungária Gőzmalom és Gőzfűrész Rt. 8,5 Nagyvárad (R) 1 Ceglédi Hengermalom Rt. 18 Bukarest (R) 20 Ceglédi Hunnia Gőzmalom Rt. 7 Újvidék (J) 5 Kecskeméti József Gőzmalom Rt. ? Sarajevo (J) 6 Kiskunfélegyházi Egyesült Gőzmalom Rt. 7 Szabadka (J) 4 Halasi Gazdasági Gőzmalom Rt. 4 Temesvár (R) 7 Csongrádi Hengermalom és Gőzfűrész Rt. 5 Garabes (R) 4 Hódmezővásárhelyi Bauer Malom Rt. 6 Pozsony (Cs) 14 Szegedi Mezőgazdasági Ipari Rt. 4,5 Besztercebánya (Cs) 3 Bajai Hengermalom Rt. 7 Szene (Cs) ? *R = Románia Cs = Csehszlovákia J = Jugoszlávia A „Victória" csoport 1925 végére csődbe jutott.

7 Az ügy azáltal vált kínossá, hogy a magyar kormány ez időben előre haladott tárgyalásokat folytatott az ország gazdasági konszolidációja érdekében feltétlenül szükségesnek 6 OL Z 58. Magyar Altalános Hitelbank Rt (Továbbiakban = MÁH) 250. cs. 1129. 7 Uo. 444