A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Ács Zoltán: Szabolcs megye nem magyar etnikumai a XVIII. században

szlovákokat telepítettek a Károlyiak a XIX. század első évtizedeiben Nyírlugosra, valószínűleg Árva megyéből.

47 Rajtuk kívül a XVIII. század hetvenes éveinek közepén románok is érkeztek Lúgosra.

48 Katolikus szlovákok laktak még Nyíradonyban. Templomukat 1779-ben szentelték fel.

49 Szabolcs megyében a legkisebb lélekszámú idegen etnikum a német volt. Mint ahogy korábban jeleztük, e helyütt nem térünk ki a Szabolcs megyei német telepítések részletes ismertetésére, csupán megemlítjük, hol laktak németek a megye területén. Rakamazt, amely a tokaji kamarai birtokhoz tartozott, 1729ben kezdték betelepíteni németekkel.

50 Balmazújvárosra 1764-ben 16, 1765-ben 10 német család költözött.

51 Vencsellőre a Dessewffyek telepítettek németeket. Kisebb létszámban laktak még németek Napkoron, Pócspetrin és Nyírbélteken. Ez utóbbi helyre Kállay János földesúr telepített katolikus svábokat, miután elküldte református jobbágyait.

52 Magda Pál azt írja Szabolcsról a XIX. század elején, hogy lakosai zömmel magyarok, csupán 9 helységben laknak „orosz-tótok", ötben románok, egyben németek és szlovákok.

53 Szabolcs megye népessége 1827-ben 193,2 ezer fő volt. Népsűrűség tekintetében már egy szinten állott pl. Somogy és Sopron megyékkel. A megye lakosságának felekezeti megoszlása a következőképpen alakult:'

4 Római és görög katolikus 67 455 fő 35,66% Görög nem egyesült 1 161 fő 0,62% Helvét és ágostai 112 406 fő 59,42% Héber 8140 fő 4,3 % A református magyar többség továbbra is megmaradt, mert bár a kimutatás együtt adja meg a reformátusok és evangélikusok számát, az előbbiek, mint tudjuk, túlnyomó többségben voltak. Utánuk következnek a katolikusok, akik között kell feltételeznünk a ruténeket, a románok és a németek egy részét. Összegzés Dolgozatunkban megkíséreltük vázlatosan nyomon követni a történeti Szabolcs megye XVIII. századi etnikai képének átalakulását, az idegen etnikumok bizonyos értelemben vett térnyerését. Az idegen etnikumoknak a megyébe való beköltözése a XVI. század végén, XVII. század elején kezdődött, s a török kiűzését követően a XVIII. században vált erőteljesebbé s folytatódott tovább a XIX. század elején is. Nagyobbrészt rutének és románok költöztek a megyébe, 47 Lukács László: Nyírlugos évszázadai. 6. 1. In.: Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés (Nyíregyháza, 1977., Szerk.: Németh Péter) 48 Veress, i. m. 185. 49 Szabolcs vármegye, i. m. 132. 50 Lásd Balassa Iván: Zur Geschichte der deutschen Kolonisation im Tokaier Bergland. In.: Beiträge zur Volkskunde der Ungardeutschen (Bp. 1975.) 67—102. továbbá: Takáts Sándor: Németek telepítése Tokaj vidékére. In.: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle IX. évf. 1902. 51 Veress, i. m. 185. részletesebben: Balmazújváros története. Schemberger jegyzi meg: „a közeli elmúlt években Balmazújvárosra költözött a római szent birodalomból egy helvét hitvallású gyarmat." 52 Szabolcs vármegye, i. m. 131. 53 Magda Pál: Magyarország statisztikai és geográfiai leírása. (Pest, 1819) 451. 54 Nagy Lajos: Notitiae Politico-Geographico-Statisticae Inclyti Regni Hungáriáé Partiumque Eidem Adnexarum. (Budae, 1828) műve alapján közli: B. Lukács Ágnes: Magyarország népessége törvényhatóságok szerint az 1820-as években. Történeti, statisztikai füzetek 1. (Bp. 1979) 16—17. és 20—21. 425