A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben II.

jos 52 és Farkas Ignác 53 írásaiban pedig erre a gyakorlatra való készülés kérdései, amikor a Biblia eredeti nyelveinek és a modern nyelveknek a tanulásáról szól­nak. Mindketten megállapítják, hogy ezek nélkül nem végezhető a mindennapi feladat jól és helyesen. Gyülvészi István 54 hosszabb vallástörténeti tanulmányából egy részletet ad közre. Ebben Juda országának Kr. e. 722—586 közötti történetét vázolja Wellhau­sen műveinek felhasználásával. Török István 55 dogmatikai tanulmányában „A festett és faragott kép"-ről a református álláspontot mondja el. Meglepően nagy az irodalomtörténeti tanulmányok száma a teológus ifjúság Közlönyében. A tanulmányok zömét a teológiai fakultás hallgatói írták. Horkay László, a sárospataki theologia hallgatója Sztárai Mihály psalmusai 56 című ta­nulmányában Sztárai munkájának rendkívüli érdemét abban látja, „hogy zsol­tárait ... bámulatos könnyed dallamossággal látta el..." Borbáth Dani 57 Kolozs­várról az erdélyi irodalmi lapokat, és írókat: Tompa László, Szombati Szabó Ist­ván, Áprily Lajos, Berde Mária, Gulácsi Irén stb. és műveiket ismerteti. Csoko­nai és Petőfi 58 mellett Ady, Móricz, Szabó Dezső munkásságáról is olvashatunk. Adamecz János: A három kálvinista 59 című írásában így foglalta össze mondan­dóit Adyról, Móriczról és Szabó Dezsőről: „Mihozzánk szólnak, miutánunk nyúl­nak, miértünk sírnak ... három embert keresünk fel és ismerünk meg bennük, akikben a speciális kálvinista átkaroló magyarsággá mélyült." Pataki László 60 és Szabó T. Attila 61 Reményik Sándorról, Csák László 62 Mó­ricz Zsigmondról, B. Szabó László Ady Istenes verseiről 63 írt. Jókai Mórról 64 töb­ben is írtak az 1924/1925. tanévben megjelent számokban. Loós András 65 tanul­mányában az ószövetség hatásának nyomait keresi Madách: Az ember tragédiája című művében. Csák László 66 és Tömöry Lajos 67 Móricz Zsigmond Fáklyá-ja alap­ján foglalkozik a református lelkészekkel. Adamecz János Balzac papjait mutatja be „A pap az irodalomban" 68 című írásában. Kiss Tamás 69 — aki a theológiai fakultás hallgatója volt ekkor — a korán elhunyt kollégiumi diákköltő Nagy Imre (1817—1839) életútját, költészetét, mű­veinek kiadását ismerteti. Nagy Imre Kisújszállásról került 1832-ben a Kollé­giumba. 1839-ben a költészeti osztály tanítói feladatával bízták meg. Ekkorra azonban oly mértékig elhatalmasodott a tüdőbaja, hogy ezt a munkát már nem tudta megkezdeni. A Kisfaludy Társaság pályázatára küldött balladájával első díjat nyert. A díj átadására 1840 januárjában került sor a Péczely József szer­52 Gál Lajos: Fontos-e a theologusnak a biblia eredeti szövege? = 1927/1928. 5. szám. 53 Farkas Ignác: A modern nyelvek és a theologus diák = 1927/1928. 5. szám. 54 Juda országának történeti viszonyai Jeremiás próféta idején = 1920/1921. 1. szám. 55 1926/1927. 1. szám. 56 1923/1924. 4—6. szám. 57 Erdélyi irodalom = 1924/1925. 8. szám. 58 Incze Gábor: Csokonai és Petőfi = 1924/1925. 4. szám. 59 1927/1928. 1. szám. 60 Beszámoló a magyar líra új mérföldkövéhez tett kirándulásról = 1936/1937. 1. szám. 61 Szabó T. Attila: Reményik Sándor = 1925/1926. 7—8. szám. 62 A Csáki szalmája = 1936/1937. 9. szám. 63 1940/1941. 10. szám. 64 Farkas Pál: Az örök diák = 1924/1925. 6. szám; Szabó Irénke: Jókai, a mesemondó = 1924/1925. 6. szám; Incze Gábor: A mi barátfalvi levitánk = 1924/1925. 6. szám­B. Mirtse Árpád: Jókai és Komárom = 1924/1925. 6. szám; Bereczky Géza: Jókai = 1924/1925. 6. szám. 65 1936/1937. 7. szám. 66 Fáklya vagy szalmaláng = 1937/1938. 8. szám. 67 Magyar református lelkészek a mai magyar regényben = 1932/1933. 1—2., 3., 4. szám. 68 1927/1928. 5., 6—7. szám. 69 1932/1933. 9. szám; 1938/1939. 1—2. szám. 508

Next

/
Oldalképek
Tartalom