A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben II.

jos

52 és Farkas Ignác

53 írásaiban pedig erre a gyakorlatra való készülés kérdései, amikor a Biblia eredeti nyelveinek és a modern nyelveknek a tanulásáról szólnak. Mindketten megállapítják, hogy ezek nélkül nem végezhető a mindennapi feladat jól és helyesen. Gyülvészi István

54 hosszabb vallástörténeti tanulmányából egy részletet ad közre. Ebben Juda országának Kr. e. 722—586 közötti történetét vázolja Wellhausen műveinek felhasználásával. Török István

55 dogmatikai tanulmányában „A festett és faragott kép"-ről a református álláspontot mondja el. Meglepően nagy az irodalomtörténeti tanulmányok száma a teológus ifjúság Közlönyében. A tanulmányok zömét a teológiai fakultás hallgatói írták. Horkay László, a sárospataki theologia hallgatója Sztárai Mihály psalmusai

56 című tanulmányában Sztárai munkájának rendkívüli érdemét abban látja, „hogy zsoltárait ... bámulatos könnyed dallamossággal látta el..." Borbáth Dani

57 Kolozsvárról az erdélyi irodalmi lapokat, és írókat: Tompa László, Szombati Szabó István, Áprily Lajos, Berde Mária, Gulácsi Irén stb. és műveiket ismerteti. Csokonai és Petőfi

58 mellett Ady, Móricz, Szabó Dezső munkásságáról is olvashatunk. Adamecz János: A három kálvinista

59 című írásában így foglalta össze mondandóit Adyról, Móriczról és Szabó Dezsőről: „Mihozzánk szólnak, miutánunk nyúlnak, miértünk sírnak ... három embert keresünk fel és ismerünk meg bennük, akikben a speciális kálvinista átkaroló magyarsággá mélyült." Pataki László

60 és Szabó T. Attila

61 Reményik Sándorról, Csák László

62 Móricz Zsigmondról, B. Szabó László Ady Istenes verseiről

63 írt. Jókai Mórról

64 többen is írtak az 1924/1925. tanévben megjelent számokban. Loós András

65 tanulmányában az ószövetség hatásának nyomait keresi Madách: Az ember tragédiája című művében. Csák László

66 és Tömöry Lajos

67 Móricz Zsigmond Fáklyá-ja alapján foglalkozik a református lelkészekkel. Adamecz János Balzac papjait mutatja be „A pap az irodalomban"

68 című írásában. Kiss Tamás

69 — aki a theológiai fakultás hallgatója volt ekkor — a korán elhunyt kollégiumi diákköltő Nagy Imre (1817—1839) életútját, költészetét, műveinek kiadását ismerteti. Nagy Imre Kisújszállásról került 1832-ben a Kollégiumba. 1839-ben a költészeti osztály tanítói feladatával bízták meg. Ekkorra azonban oly mértékig elhatalmasodott a tüdőbaja, hogy ezt a munkát már nem tudta megkezdeni. A Kisfaludy Társaság pályázatára küldött balladájával első díjat nyert. A díj átadására 1840 januárjában került sor a Péczely József szer52 Gál Lajos: Fontos-e a theologusnak a biblia eredeti szövege? = 1927/1928. 5. szám. 53 Farkas Ignác: A modern nyelvek és a theologus diák = 1927/1928. 5. szám. 54 Juda országának történeti viszonyai Jeremiás próféta idején = 1920/1921. 1. szám. 55 1926/1927. 1. szám. 56 1923/1924. 4—6. szám. 57 Erdélyi irodalom = 1924/1925. 8. szám. 58 Incze Gábor: Csokonai és Petőfi = 1924/1925. 4. szám. 59 1927/1928. 1. szám. 60 Beszámoló a magyar líra új mérföldkövéhez tett kirándulásról = 1936/1937. 1. szám. 61 Szabó T. Attila: Reményik Sándor = 1925/1926. 7—8. szám. 62 A Csáki szalmája = 1936/1937. 9. szám. 63 1940/1941. 10. szám. 64 Farkas Pál: Az örök diák = 1924/1925. 6. szám; Szabó Irénke: Jókai, a mesemondó = 1924/1925. 6. szám; Incze Gábor: A mi barátfalvi levitánk = 1924/1925. 6. számB. Mirtse Árpád: Jókai és Komárom = 1924/1925. 6. szám; Bereczky Géza: Jókai = 1924/1925. 6. szám. 65 1936/1937. 7. szám. 66 Fáklya vagy szalmaláng = 1937/1938. 8. szám. 67 Magyar református lelkészek a mai magyar regényben = 1932/1933. 1—2., 3., 4. szám. 68 1927/1928. 5., 6—7. szám. 69 1932/1933. 9. szám; 1938/1939. 1—2. szám. 508