A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

király addig nem orvosolja sérelmeiket, nem ajánlanak meg továbbit.

29 Mikor Rudolf, még 1583 őszén, újabb országgyűlés egybehívását tervezi 1584-re, megkérdezett magyar tanácsosai azt javasolják: ha a király nyugodt, sikeres gyűlést kíván, legalább részben teljesítse a rendek követeléseit, köztük azt is, hogy Egerbe, Újvárba s a többi végvárakba magyar főkapitányokat küldjön. Rudolf nem enged; inkább nem hívja össze az országgyűlést.

30 1585 tavaszán azonban, az 1583 tavaszától számított két év lejártával, újból sürgető szükség lenne országgyűlés összehívására az adó megszavazására. Most Ernő főherceg tárgyal erről a Bécsbe felrendelt magyar tanácsosokkal. Ezek érdemben ugyanazon az állásponton vannak, mint 1583 őszén; a gyűlés nyugodt lefolytatása érdekében a sérelmek, különösen a végvárak főkapitányi tisztségeivel kapcsolatosak, orvosolandók. Ernő főherceget sikerül is meggyőzniük erről — Rudolfot nem, országgyűlést újból nem tartanak.

31 1587-re azonban a helyzet már tarthatatlanná válik. Az ország, az 1583-i határozat szerint, már két éve nem fizet adót — s bármilyen szerény része is az adó a törökellenes védelemhez szükséges összegnek, elmaradása mégiscsak jócskán rontja a helyzetet. Az év június elején Ernő főherceg Bécsbe hívja a magyar tanácsosok egyrészét, s véleményüket kéri: mikorra hívják össze az országgyűlést, hogy orvosolják a sérelmeket, mit tegyenek a gyűlés zavartalansága érdekében? A tanácsosok álláspontja az, hogy a fő sérelmek vagy a gyűlés előtt orvoslandók, vagy ezek tárgyalását kell a királyi propositiók első pontjában szerepeltetni. Rudolf és Ernő főherceg tárgyalásain aztán az a döntés születik, hogy a sérelmekről nem propositiókban, hanem külön leiratban kell szólni; ezt 1—2 nappal a propositiók ismertetése után kell átadni a rendeknek. Ami azonban a második leirat tartalmát illeti, ott még Ernő főherceg is azon az állásponton van, hogy Érsekújvárott, Kassán, Szatmárban és Tokajban továbbra is német parancsnoknak kell maradnia.

32 Az viszont belekerül a leiratba, hogy a király az egri főkapitányságokra magyart fog kinevezni.

33 Bármily hálás feladat volna is most a rendi sérelmek 1587—88-i országgyűlési vitájának drámai fordulatokban nem szűkölködő menetét végigkísérni, most csak a szorosabban tárgyunkhoz tartozó momentumokról szólhatunk. Az országgyűlés vizsgálóbizottságokat küld ki a végvárak állapotának s a fenntartásukra szolgáló jövedelmeknek megvizsgálására, valamint a megállapítottak alapján történő javaslattételre. Négy ilyen bizottságot látnak szükségesnek, a négy főkapitányság (Szlavónia, Dunántúl, Dunáninnen, Felsőmagyarország) szerint. Mindegyikbe négy-négy tagot delegálnak: két-két nemest, ill. köznemest. A felsőmagyarországi bizottságban ott szerepel az újdonsült, még főrang nélküli nagyúr, Rákóczi Zsigmond neve; a másik köznemes a bizottságban Szokoly Miklós.

34 Szokoly Miklós az 1580—1590-es években a köznemesi ellenzék vezére; joggal feltehető hát, hogy a hirtelen nagy karriert csinált Rákóczi Zsigmond népszerűsége a köznemesség körében ekkor vetekszik az övével. Ő a „sikerember", akire a Rákóczi Zsigmond apjának vagyoni-társadalmi szintjén álló (s a köznemesség szegényebb része számára hangadó) középbirtokos nemes felnéz. így aztán már kézenfekvő, hogy Ernő főherceg 1588. májusában Rákóczi Zsigmondot nevezi ki az egri vár főkapitányának.

35 A szendrői főkapitány számára katonai rangban hatalmas emelkedés az egri főtisztség. Utaljunk arra, amit a végvárvonalról már Szendrő kapcsán elmondottunk: Eger ekkor mintegy előretolt ék a törökellenes végvonalban. Tőle északra török kézen van már Ajnácskő, Dédes, Putnok, délnyugatra-nyugatra Hatvan és Jászberény.

36 A várat a török az 1552-i kísérlet után egyelőre nem „próbálja meg", az azonban a Habsburg-birodalom katonai tényezői előtt is nyilvánvaló, hogy megtartásához nem elégséges az ostromkárok helyreállítása. Igaz, jó másfél évtized eltelik Eger legendás védelme után, míg megindul a komoly 29 Uo. VII. 133. 30 Uo. VII. 174. 31 Uo. VII. 174—5. 32 Uo. VII. 175—7. 33 Uo. VII. 183. 34 Uo. VII. 188. skk., 370. 35 Szederkényi: 270. 36 Rúzsás L.: 63. 61