A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Liptói hav.: Bystra, Banikov — M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi, Lomnici csúcs, Furkota Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Murán. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Vf. cu Dor, Karajman, Omul — Fogarasi hav.: Szurul — Pareng: Mundra — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Szarkó. Arkt-Alp. elem. Alpok, Kárpátok, Balkán. JUNCACEAE 289. Juncus trifidus L. Alpin-szubalpin regióban kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Kamenista — M. Tátra: Kriván, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky. — Radnai hav.: Pietrosz — Kelemen hav.: Pietroszul, Cserbükk, Izvor — Fogarasi hav.: Zenoga katlan, Kusztura — Szarkó-Godján: Boreszkó, Gugu, Szarkó. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 290. Juncus triglumis L. Alpin-szubalpin nedves réteken. Eüalpi faj. M. Tátra: Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünőkő — Bucsecs: Furnika, Omul — Fogarasi hav.: Árpás. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 291. Juncus castaneus Sm. Alpin regióban nedves, köves helyeken. Eüalpi faj. M. Tátra: Kriván. — Radnai hav.: Ünőkő, Lala tó. Arkt-Alp. elem. Alpok, Kárpátok. 292. Juncus filiformis L. var. transsilvanicus (Schur) A. et G. Alpin regióban nedves, köves helyeken. Északi-Kárpátokban nincs. — Déli-Kárpátokban mindenütt található. Déli-Kárpátok, Balkán. 293. Luzula spadicea (All.) Lam. Alpin-szubalpin sziklás, hóállott helyeken, kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Koncista — M. Tátra: Kriván, Gerlachfalvi, Menguszfalvi csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Nov^, Havran, Hlúpy, Zadné-Predné Jatky, Bujaői — A. Tátra: Deres, Gyömbér. — Radnai hav.: Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul — Bucsecs: Vf. cu Dor Kosztila — Királykő — Pareng: Cárja, Mundra — Retyezát: Bukura katlan, Kusztura, Peleaga — Szarkó-Godján: Szarkó, Godján. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 294. Luzula spicata (L.) Lam. et DC. Alpin-szubalpin regióban sziklákon, kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra — M. Tátra: Kriván, Lomnici csúcs, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy^ Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Skalné vráta. — Radnai hav.: Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul, Izvor — Bucsecs: Omul, Karajman — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Szebeni hav.: Frumósza — Sebes: Vf. lui Petra — Pareng: Pareng — Retyezát: Zenoga katlan, Szlavej, Kusztura — Szarkó-Godján: Szarkó, Godján. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 295. Luzula sudetica (Willd.) DC. Alpin-szubalpin sovány réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra — M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi csúcs, Mlinica völgy. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Cerbului völgy (2200 m) — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Szebeni hav.: Frumósza — Sebes: Surján, Vf. lui Petra — Pareng: Pareng — Retyezát: Bukura katlan, Szlavej — Szarkó-Godján: Boreszkó, Jorgován, Szarkó. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. ORCHIDEACEAE 296. Leucorchis frivaldii (Hampe) Schleich. (Gymnadenia frivaldii Hampe) Alpin köves réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Korongyis — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Szurul — Szebeni hav.: Frumósza, Cibin tengerszem — Pareng: Cárja, Coasta lui Rusu — Retyezát: Peleaga — Szarkó-Godján: Szarkó. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 297. Nigritella nigra (L.) Rchb. 62