A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)
Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából
222. Hieracium alpinum L. Alpin regióban köves, törmelékes réteken, kristályos közetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov, Baranec — M. Tátra: Kriván, Lomnici csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy, — Bélai hav.: Murán, Hlúpy, Zdiarska vidla, Skalné vráta — A. Tátra: Gyömbér, Deres, Sopok. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul, Cserbükk — Bucsecs: Karajman — Királykő — Fogarasi hav.: Negoj — Sebes: Vf. lui Petru — Pareng: Mundra — Retyezát: Kusztura, Szlavej, Peleaga — Szarkó-Godján: Godján, Szarkó. Arkt-Alp. elem. Alpok, Kárpátok. 223. Hieracium nigrescens Willd. Alpin regióban sziklás, füves helyeken. Eüalpi faj. M. Tátra: Lomnici, Menguszfalvi csúcs. — Radnai hav.: Korongyis — Bucsecs: Omul — Királykő — Retyezát: Zenoga katlan — Szarkó-Godján: Boreszkó. Arkt-Alp. elem. Alpok, Kárpátok. 224. Hieracium magócsyanum Jáv. Alpin-szubalpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Retyezát: Zenoga katlan — Szarkó-Godján: Boreszkó. Erdélyi (Retyezát) endemikus. 225. Hieracium nigritum Uechtr. Alpin réteken. M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi, Késmárki csúcs, Felkai völgy. — Szebeni hav.: Csindrel — Retyezát: Zenoga katlan. Kárpátok (nem endemikus). 226. Hieracium carpathicum Bess. Alpin regióban füves sziklákon, gránit kőzeten. Liptói hav.: Banikov, Bystra, Koncista — M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi csúcs, Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Predné Jatky — A. Tátra: Gyömbér, Bory, Krakova hola. — Erdélyben nincs. Észak-kárpáti endemikus. 227. Hieracium liptoviense Borb. Alpin füves réteken. M. Tátra: Mlinica, Felkai völgy. — Erdélyben nincs. Északi-Kárpátok (nem endemikus). 228. Hieracium wimmeri Uechtr. Alpin köves réteken, gránit talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov — M. Tátra: Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran — A. Tátra: Deres, Chabanec. — Erdélyben nincs. Alpok, Északi-Kárpátok. SANTALACEAE 229. Thesium kernerianum Simk. Alpin regióban sziklás, köves réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Karajman, Kosztila — Királykő. Erdélyi (Bucsecs) endemikus. 230. Thesium alpinum L. (Th. tenuifolium Sant.) Alpin-szubalpin regióban mészköves talajon, de mélyen lehatol a síkra is. Eüalpi faj. Liptói hav.: Baranec, Banikov — Bélai hav.: Bujaci, Murán. — Radnai hav.: Korongyis — Bucsecs: Karajman, Cerbului völgy (2100 m) — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás — Szebem hav.: Csindrel — Retyezát: Zenoga katlan, Szlavej. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. CARYOPHYLLACEAE 231. Silene acaulis (L.) Jacq. Alpin-szubalpin sziklás, törmelékes tetőkön, főleg kristályos kőzetű talajon. Párnás növény. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Koncista — M. Tátra: Kriván, Késmárki csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky — A. Tátra: Gyömbér, Deres. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Karajman, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Godján, Arkt. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 53
