A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Alpin-szubalpin köves réteken, kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Kamenista, Banikov, Baranec — M. Tátra: Kriván, Gerlachfalvi, Lomnici csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Skalné vráta — A. Tátra: Gyömbér, Sopok, Chabanec, Lajstroch. — Bucsecs: Omul, Karajman — Fogarasi hav.: Negoj, Szurul — Pareng: Mundra — Retyezát: Peleaga, Kusztura — Szarkó-Godján: Boreszkó, Szarkó, Godján. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 188. Chrysanthemum leucanthemum L. ssp. saxicolum (Koch) Briq. Alpin köves réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban van, de én nem találtam. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Karajman Szarkó-Godján: Boreszkó. Alpok—Kárpátok 189. Artemisia petrosa (Baumg.) Janka Alpin mészköves réteken. Igazi havasi növény. M. Tátra: Furkota völgy — Bélai hav.: Havran, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Bujaci. — Radnai hav.: Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul — Bucsecs: Karajman, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Szurul — Pareng: Mundra, Cárja — Szarkó-Godján: Godján. Kárpáti endemikus. 190. Homogyne alpina (L.) Cass. Alpin-szubalpin törmelékes, nedves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Kamenista — M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Buja5i — A. Tátra: Gyömbér, Sopok. — Kelemen hav.: Pietroszul, Cserbükk — Fogarasi hav.: Negoj — Sebes: Surján, Vf. lui Petra — Pareng: Cárja — Retyezát: Bukura, Peleaga katlan, Kusztura, Szlavej — SzarkóGodján: Szarkó. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 191. Doronicum styriacum (Vili.) D. T. [D. clusii (All.) Tausch.] Alpin-szubalpin sziklás, törmelékes helyeken, kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista, Bystra, Kamenista — M. Tátra: Kriván, Lomnici, Menguszfalvi, Késmárki csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Skalné vráta — A. Tátra: Gyömbér, Sopok, Krakova hola. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Szarkó. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 192. Doronicum carpaticum (Gris. et Sch.) Nym. Alpin-szubalpin törmelékes réteken, kristályos kőzetű talajon. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Kosztila, Cerbului völgy (2100 m) — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Negoj, Árpás — Pareng: Cárja, Coasta lui Rusu — Retyezát: Szlavej, Peleaga, Zenoga katlan — Szarkó-Godján: Jorgován, Gugu, Baicu. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 193. Doronicum columnae Ten. Alpin sziklás, köves réteken. Eüalpi faj. A Kárpátok egész vonulatán található. Alpok, Kárpátok, Balkán. 194. Senecio carpaticus Herb. Alpin köves réteken. Liptói hav.: Bystra, Banikov — M. Tátra: Kriván, Lomnici csúcs, Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Skalné vráta, Murán — A. Tátra: Gyömbér, Deres. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Kosztila, Omul — Fogarasi hav.: Árpás, Szurul — Szebeni hav.: Frumósza, Csindrel — Pareng: Cárja, Coasta lui Rusu — Retyezát: Peleaga, Kusztura — Szarkó-Godján: Boreszkó, Godján. Kárpátok, Balkán. 195. Senecio glaberrimus (Roch.) Simk. Alpin-szubalpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Kelemen hav.: Rachitis. — Fogarasi hav.: Árpás, Szurul — Pareng: Mundra, Cárja — Retyezát: Szlavej, Kusztura — Szarkó-Godján: Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 196. Senecio capitatus (Wahlbg.) Simk. Alpin-szubalpin meszes talajú réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — M. Tátra: Kriván — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Skalné vráta, Buajői — A. Tátra: Chabanec. — Bucsecs: Karajman. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 48