A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Pareng — Retyezát: Zenoga katlan, Bukura, Szlavej — Szarkó-Godján: Boreszkó. Pireneusok, Alpok, Keleti-, Déli-Kárpátok. 92. Gentiana frigida Hnke. Alpin regióban sziklás, köves helyeken. Igazi havasi növény. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Baranec — M. Tátra: Kriván, Gerlachfalvi, Lomnici csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Karajman, Omul — Fogarasi hav.: Negoj, Árpás — Retyezát: Peleaga. Alpok, Kárpátok, Balkán. 93. Gentiana nivalis L. Alpin-szubalpin regióban sziklás, köves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — M. Tátra: Kriván, Felkai völgy — Bélai hav.: Murán, Novy, Zdiarska vidla, Skalné vráta. — Pareng: Coasta lui Rusu — Szarkó-Godján: Piule, Jorgován, Szarkó. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 94. Gentiana verna L. Alpin-szubalpin regióban, de alsóbb regióban is megtalálható. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Baranec, Koncista — M. Tátra: Kriván, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Bujáéi. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Karajman, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Bulea katlan — Pareng: Coasta lui Rusu, Mundra. Arkt-Alp. elem. Alpok, Kárpátok, Balkán. 95. Gentiana orbicularis Schur Alpin regióban sziklás, köves réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Omul, Karajman — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás. Pireneusok, Alpok, Déli-Kárpátok. 96. Gentiana tenella (Rottb.) Börner Alpin-szubalpin regióban mészköves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov, Baranec — M. Tátra: Kriván — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Omul, Mäläesti völgy — Fogarasi hav.: Árpás. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 97. Gentiana praecox A. et Kern. (G. austriaca Holub.) Alpin-szubalpin sziklás réteken. Eüalpi faj. Bélai hav.: Novy, Predné Jatky, Skalné vráta. — Bucsecs: Kosztila — Pareng: Pareng — Retyezát: Bukura. Alpok, Kárpátok, Balkán. 98. Gentiana bulgarica Vei. Alpin-szubalpin füves réteken, tetőkön. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Vf. cu Dor — Királykő. Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 99. Sweertia punctata Baumg. Alpin sziklás, füves réteken, de megtalálható alsóbb regióban is. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Korongyis — Fogarasi hav.: Árpás — Sebes: Frumósza — Pareng: Coasta lui Rusu — Retyezát: Szlavej. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). BORAGINACEAE 100. Myosotis alpestris Schm. Alpin-szubalpin regióban sziklákon, mészköves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — M. Tátra: Lomnici csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zadné Jatky, Bujaci — A. Tátra: Chabanec, Krakova hola, Lajstroch. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünőkő — Bucsecs: Karajman, Omul, Jalomica völgy (2100 m) — Királykő — Szebeni hav.: Cibin tengerszem — Sebes: Surján tengerszem — Pareng: Mundra, Cárja, Coasta lui Rusu — Retyezát: Bukura, Peleaga — Szarkó-Godján: Sztanulet, Boreszkó, Jorgován, Szarkó, Godján. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 101. Eritrichium nanum (Ali.) Schrad. Alpin regióban sziklás, köves réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Kosztila, Omul — Királykő — Szarkó-Godján: Piule, Paltina, Jorgován. Arkt-Alp. elem. Alpok, Keleti-, Déli-Kárpátok. 38