A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

25. Geum reptans L. (Sieversia reptans (L.) R. Br.) Alpin-szubalpin törmelékes réteken, főleg kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Kamenista, Baranec — M. Tátra: Kriván, Lomnici, Menguszfalvi, Késmárki csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Hlúpy, Zdiarska vidla — A. Tátra: Gyömbér, Bory, Krakova hola, Lajstroch. Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Fogarasi hav.: Negoj, Vistea Maré — Pareng: Mundra — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Godján. Alpok, Kárpátok, Balkán. 26. Dryas octopetala L. Alpin-szubalpin mészköves, sziklás, törmelékes réteken. A tundrával közös elem. Azt lehet mondani, hogy a növényvilág számára a talajt készíti elő. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista, Bamikov — M. Tátra: Kriván, Furkota, Felkai völgy—Bélai hav.: Novy, Hayran, Zdiarska vidla, Zadné Predné Jatky, Bujaci, Skalné vráta. Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Vf. cu Dor, Furnika, Karajman, Omul, Cerbului völgy (2200 m) — Királykő — Fogarasi hav.: Negoj, Árpás — Pareng: Mundra, Cárja, Släveiul Maré — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Godján. Arkt-Alp. elem. Preneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 27. Alchemilla fissá Günth. et Schum. (A. glaberrima Bus.) Alpin-szubalpin tetőkön, füves réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban van, de én nem találtam. Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Karajman, Kosztila — Fogarasi hav.: Bulea völgy felső szakasza — Pareng: Mundra, Pareng. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 28. Alchemilla flabelata (Bus.) Palitz Alpin-szubalpin réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban van, de én nem találtam. Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Karajman, Omul, Jalomica völgy (2100 m) — Pareng: Mundra, Släveiul Maré — Retyzát: Bukura katlan — Szarkó-Godján: Paltina. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 29. Alchemilla exigua Bus. [A. pusilla (Bus.) A. et G.] Alpin-szubalpin köves, sziklás réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Jalomica völgy (2100 m) — Pareng: Släveiul Mare. Alpok, Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán. 30. Alchemilla hybrida (L.) Mill. (A. glaucescens Wallr.) Alpin-szubalpin köves réteken. Eüalpi faj. M. Tátra: Lomnici csúcs, Felkai völgy. — Radnai hav.: Pietrosz — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás — Pareng: Cárja, Släveiul Mare — Szarkó-Godján: Paltina. Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. CRASSULACEAE 31. Sedum roseum (L.) Scop. (Rhodolia rosea L.) Alpin-szubalpin regióban sziklákon, főleg kristályos kőzeten. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Baranec — M. Tátra: Kriván, Lomnici csúcs, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Zdiarska vidla, Predné jatky, Bujaci, Murán — A. Tátra: Gyömbér, Bory, Chabanec, Poludnica. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela — Kelemen hav.: Pietroszul, Cserbükk — Bucsecs: Karajman, Kosztila, Cerbului völgy (2200 m) — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Negoj-Szebeni hav.: Frumósza — Pareng: Mundra — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Boreszkó. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 32. Sedum annuum L. Alpin-szubalpin regióban sziklás, köves réteken, főieg kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. A Kárpátok egész vonulatán mindenütt megtalálható. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 33. Sedum atratum L. Alpin-szubalpin regióban mészkősziklákon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — M. Tátra: Kriván, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Hlúpy, Zadné Jatky, Bujaci, Skalné vráta — A. Tátra: Deres, Sopok, Chabanec. — Radnai hav.: 29