A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: XIX. századi grafika a Déri Múzeum gyűjteményében
ennek többszöröse. 21 Megalkotta a reformkor, a szabadságharc és a későbbi korok teljes arcképcsarnokát. Az 1840-es évektől rendszeresen és folyamatosan rajzolt kőre. Mint Hoffmann Edit írja: 22 „azŐ kezében előkelő műfaj lett hazánkban a kőrajz", „felvette a versenyt öregedő testvérével, az akvarellminiatürrel". Színészképeit a „Pesti Divatlap", a „Hölgyfutár" stb. közölte. Múzeumunkban az 1847-es „Réti, mint nemesek hadnagya" és az 1852-es „Lendvai és fia" található. Történelmi személyekről, művészekről készítette talán legtöbb kőrajzát, így 1857-ben Révész Imréről, 1860-ban Tisza Kálmánról, 1845-ben Szoboszlai Pap Istvánról. Ez utóbbit Walzel nyomta Pesten, s Barabás rajzolta Lütgendorf festménye után. Ugyancsak gyűjteményünkben van e mű egy változata: Kutasi nyomtatta Debrecenben, szintén Lütgendorf festménye alapián. (A rajzoló neve és a készítés évszáma ismeretlen). Sajnálatosan jelzés és évszám nélküli 23 az a három, sorozatnak tűnő író portré, amely ovális keretben ábrázolja Jókai Mórt, Vörösmarty Mihályt, Kazinczy Ferencet. E nagyméretű lapok Barabás portré-litográfijának minden erényét megcsillantják: hasonlóságra törekvését, de eszményítő hajlamát, az arc plasztikus, de lágy megjelenítését, az anyagszerű szépségekre, a részletgazdagságra való szinte festői törekvést. Ugyanez jellemzi 1884ben készült, barnás tónusú finom öregkori „Önarckép"-ét. (2. kép) Kőrajz anyagunkban legkorábbi Diószeghy Sámuel arcképe, amelyet 1842-ben készített Kriehüber Joseph. Ugyancsak külföldi mester, Maleescu P. örökítette meg Kéler Béla zeneszerző arcképét, 1850-ben. Ritkaságunk Jókai Mór 24 egyetlen ismert kőrajza, amely az 1840-es években készülhetett, s amely Komárom híres egyéniségét, Tóth Ferenc református superintendenset ábrázolja. Jókai precíz, de görcsös rajzossággal kivitelezett kőrajza mellett a fentemlített külföldi mesterek, vagy Barabás festői módszere különösen kitűnik. Könnyed és elegáns portrékat készített Marastoni József, míg Grimmet plasztikus alakítás jellemezte. Grimm Rezsőtől Thaly Kálmán mellképe (1860), Sillye Gábor egészalakos ülő képe (1864), Tisza Kálmán arcképe (1861), valamint „A Magyar Szabadság Vértanúi 1671ben" с kőrajza (1861), található meg grafikai kollekciónkban. Ez utóbbit és Szemlér Mihály „Rákóczi család"-ját a Pollák testvérek bocsátották ki. Mindkettő formai megoldása azonos: az arcképeket stilizált, kacsos—leveles—indás—ágas keretek fogják össze, középen felirat helyezkedik el. A tragikus sorsú Teleky László litografált portréját Szemlér és Grimm is elkészítette 1861-ben. Marastoni József arcképei — hasonlóan Barabás, Grimm portréihoz — gyakran ovális keretben ábrázolják a híres személyiségeket, történelmi alakokat. Ezt a biedermeier modort még kései, 1870 körül készült művein is megtartotta, pedig ekkor már gyakran nyúlt fényképészeti segédeszközökhöz is. Erre utal pl. 187l-es Révész Bálintot ábrázoló kőrajza. Széken ülve mutatja be az idős férfit, kezében könyvvel. Festői a ruha, a háttér, az arc azonban fotószerűen nyers, éles. Lágyabb, festőibb a korábbi, 1856-os Bethlen Gábor arcképe (megjelent a „Magyar ősök képcsarnoká"-ban), vagy 1863-as „Bulyovszky Lillá"-ja. (3. kép) Az 1880-as években készült Jakobey Károly festménye alapján Petőfi 21 Barabás Miklós olajfestésű portréiból Konkolyi-Thege és felesége arcképét, Mattá gyógyszerészt és feleségét, Deutsch Sámuelt, a fiatal Ferenc Józsefet ábrázoló arcképét, tehát hat rangos darabot őriz a Déri Múzeum. Műveinek legteljesebb felsorolását adja saját írása, „Önéletrajza" (Bíró Béla bevezetésével, Kolozsvár, 1944), valamint litográfiái teljes felsorolását: Gerszii. m. 22 Barabás Miklós monográfiájában írja Hoffmann Edit (Budapest, 1950.) 23 Valószínűleg csak a rajz Barabásé, és a mű azonos azzal a Rohn-féle kőrajzzal, amelyet életnagyságú portrékból adott ki Vachot Imre „A magyar írók életnagyságú arcképcsarnokáéban. 1859-ben Vachot, 1860-ban Heckenast adta ki pl. Vörösmarty arcképét. Gerszi nem említi idézett művében a másik két (Kazinczy és Jókai) litográfiát, de bizonyosan egy sorozat darabjai. Mind a háromból levágtak, ovális formálás csak részben látható. 24 Jókai Mór festőnek készült. A révkomáromi rajziskolába járt 1841-ig. Számtalan rajzát, füzetét ismerjük korai, 1840-es komáromi éveiből. Kecskeméten festéssel is foglalkozott, pl. Muraközy János festőt is lefestette. Ismertek a Vágvölgyben, Magas-Tátrában Kiskörösön készült rajzai. Irodalom :Kampis Antal: Jókai Mór rajzai (Művészet, III. évf. 1962. 6—7.), valamint Vayerné Zibolen Ágnes: Jókai képzőművészeti munkássága (Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1962. Szerk. Baróti Dezső. — Bp. 1962. 61.). A tollrajzot Vayerné 1839—40-re teszi, kőrajzos sokszorosítása Pápán, 1841-ben lehetett szerinte. A művet a Szépművészeti Múzeum a pápai kollégiumtól kapta ajándékba. 16 Déri Múzeum Évkönyve 241
