A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

21. kép. Toroczkai Oszwald, Almaszedő, é. n. (106 X?7 mm) nítésénél lágy, finom, szemcsés hatást ad a foltmaratás, a többi elem rajzosán jelentkezik. Mégsem eredményez kettős hatást a kétféle technika együttes alkalmazása, mert megoldása mesteri. „Pásti köz este" 1931-es lapja borzolással készült, a kis utca esti, sejtelmes hangulatát puha folthatásokkal, kékes-zöld színhatással érzékelteti. „Déri téri részlet"-e, „Széchenyi utca télen" karca vernis-mou eljárással készült 1935ben, a „Téli vásár" 1936-ban. Az utóbbi kettő kékek gazdag árnyalatával érzékelteti a havas táj puhaságát, a Déri téri részlet (a Medgyessy-szobrokkal) a kékek-barnákra épül. Rézkarc ex librisei finomak, mívesek, rajtuk egységben van a figura, a szép betű és a többnyire virággirlandból kiképzett ornamens, Bánszky Tamás legszebb rézkarca az 1927-es „Szt. Anna templom". A templom gazdagon kiképzett barokk felületét szinte zenei ritmusban mutatja be. 1930-ban készült „Szántás"-a erős vonalhálózatú, valószínűleg egyszerre maratott. 1935-ös „Házsor"-ának középrésze (alakok, épületek) erősen rajzos, az ég és talaj foltszerűen elmosódott, aquatintes megoldású. 1938-as „Pipázó magyar" portréja vörösesbarna, finom fény-árnyék hatásokra épített mezzotint, 1939-es „Krasznahorká"-ja ceruzarajz hatású vernis-mou. A különféle vegyes technikák mellett a fametszet állt hozzá legközelebb. 1939-es „Aratók"-ja a feketékből indul ki, ennek középrészében szinte drámai erővel villantja ki jelképinek is felfogható erőteljes parasztalakjait. 1937-ben megjelent fametszetú albumában legszebb a „Földeáki Madonna" és a „Madonna". Ez utóbbi feketékből puha foltként villantja ki a fehéret, lágyságot, bensőségessé38 Déri Múzeum Évkönyve 593'