A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Dankó Imre: A néprajzi illusztráció egy érdekes fajtája

fölrakottat. A távolban szénaboglya áll. Július: Ez a fejléckép is munkafolyamatot ábrázol, az aratást. A képen egy embervezetett lóval húzott aratógép vágja a gabonát. Nők kévékbe fogják, férfiak kötözik. A nehéz munkát idillivé teszi a romantikus tájkép hegyekkel, távoli faluval, toronnyal. Augusztus: Talán ez az egyik legérdekesebb fejléckép. Háromféle „cséplést" ábrázol. A kép baloldalán hárman cséphadarókkal csépelnek; középen egy ember egy lóval nyomtat, a jobboldalán pedig egy másik ember járgánnyal csépel. A kezdetleges cséplőgép rajza nagyon érdekes. A háttérben gabonakeresztek állnak. Szeptember: Fejlécképünk templomi keresztelőt ábrázol. R. kat. pap a keresztelő medence fölött, két nő és egy férfi jelenlétében egy kisdedet megkeresztel. Ezt a fejlécet össze kell vetnünk a januári, ugyanezen környezetet mutató fejlécképpel. Október: Ez a fejléckép kedvenc és általános, majdminden kalendáriumban megtalálható tárgyat ábrázol; a szüretet. Képünk baloldalán asztalnál ül a gazda és pohárral a kezében ráköszönt a szüretelőkre. Előtte tálon sonka (?) áll. Az asztalon trapéz alakú, lábnélküli cimbalom is van, az asztal mellett pedig három magyar zenész látható. Jobboldalon egy legény éppen a taposó kádba önti puttonyából a szőlőt. Egy másik legény pedig csömöszfát tartva a kezében a kádban áll és tapos. November: Az általános, sokszor ábrázolt szüreti jelenet után ezúttal egy ritka képet láthatunk. Fejlécképünk verbuválást, verbunkot ábrázol. A kép közepén díszruhás, csákós katona táncol, egyik kezében boros üveggel. A háttérben öt „magyar" muzsikus játszik. Egy gatyás, mellényes, kalapos legény, a táncoló katona mellett, üveggel a kezében, ugyancsak táncol. A bal sarokban egy nadrágos férfi, kinézetre mesterlegény is táncol. December: Fejlécképünk érdekesen két részre osztott. A két részben egy-egy, egymással összefüggő képpel találkozunk. A kettős kép disznótort ábrázol. A jobboldali kép szobabelső kemencével, asztallal. Az asztalnál bokályszerü cserépedényeket láthatunk. Az asztalt többen körülülik és iszogatnak. Egy nő az asztalnál ülőknek egy tál párolgó ételt hoz be. A baloldali kép ólban, vagy istállóban abban a pillanatban ábrázolja a böllért, amikor megszúrja a disznót. Rajta térdel. Egy asszony nagy sietséggel tálat tart a kés alá, hogy a disznó vérét felfogja. A háttérben egy felfüggesztett, már kihasított disznó látható. Egy falnak támasztott alakú ágas szögein, kampón függ. Az ágas vízszintes fája vasszögekkel, kampókkal van kiverve. A felhasított disznó mellett katlan, illetve patka áll. A patkán tűz ég. A tűz fölött láncon bogrács lóg. Érdekes, az eddig bemutatottaktól különböző a Színházi Naptár 1857. évre című kalendárium fejléckép sora.

16 Január: A fejléc rendkívül díszes és hat mezőre osztott. Az egyes mezőkben emblémaszerű ábrázolások láthatók. Az egyes mezőket díszes faág keretek választják el egymástól. Ezenkívül feltűnő az is, hogy a jónevű irodalmárok, művelt mecénások által szerkesztett színházi, tehát nem a nép számára készített kalendárium fejlécképei is a más kalendáriumokhoz hasonlóan témáit leginkább a népéletből veszi. Első mező: asztalnál ülő, ivó társaság (koccintás); második mező: hóembert készítő gyerekek; harmadik mező: fekvő férfialak (a hónap jelképe: vízöntő); negyedik mező: korcsolyázó, csúszkáló gyerekek, a távolban téli faluképpel; ötödik mező: szobabelső nagy cserépkályhával, ami előtt két fonó nő ül, velük szemben pedig két ülő férfi látható, az egyik pipázik, mindkettő fején karimás kalap, a falon tányérsor és kisebb-nagyobb képek, a polcon üveg; hatodik mező: téli vadászat kétlovas szánnal, a szánban két puskás férfi van, egy harmadik pedig távolabb lóháton követi őket, vadászkutyákkal. Február: A fejléc itt is hat mezőre oszlik. Első mező: férfi asztali tükörben igazítja magát; második mező: egy favágó hatalmas favágófejszével kidöntésre fát vág közvetlenül a föld felett; harmadik mező: két, egymás fölött fordítva ábrázolt hal (a hónap jelképe: halak); negyedik mező: gallyhordás, egy fiú kötéllel összekötött gallyat húz maga után, egy másik, idősebb pedig a hátán visz összekötözött gallyköteget; ötödik mező: szobai kép, egy báli ruhában ülő nő haját igazítja a szolgálója; hatodik mező: álarcos bál, előkelő, nagy teremben. Március: 16 Színházi Naptár 1857. évre. Szerkesztők: Gróf Bethlen Miklós (Bolnai), Dobsa Lajos, Tóth Kálmán, Pesten, Emich Gusztáv Könyvnyomdája, 1856. 738