A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Történelem - Fogarassy László: A Horthy-hadsereg bevonulása a Tiszántúlra

váltására Tolnáról 2 tiszt 338 ember, 10 géppuska indíttatott el, a lakosság hangulata mindenütt nyugodt.

27 November 23-án a románok mindenütt visszavonultak a Tisza keleti partjára. A magyar csapatok közül egy lovasszázad Jászkisérre, a vasi ezred II. zászlóalja, egy lovas és egy lovas géppuskás század, a lovagló üteggel együtt bevonult Szolnokra, míg a lovasezred parancsnoksága, egy lovas század és egy lovas géppuskásszázad Abonyba tolatott előre. A szegedi gyalogezred parancsnoksága és I. zászlóalja Kecskemétre, II. zászlóalja Kiskunfélegyházára irányíttatott. 5. sz. páncélvonat Üjszászon, 10. sz. páncélvonat Cegléden, viszont a 2. sz. páncélvonat más parancsot kapva, Szekszárdra érkezett. A kaposvári tüzérosztály 3. ütege elindult Miskolcra.

28 Szolnokon mind a polgári hatóságoknál, mind pedig a lakosságnál aggodalmat keltett az a hír, hogy itt hadifogolytábort fognak fenntartani. A város élelmezési helyzete nehéz volt, a lakosság ki volt rabolva. A lakosság egyébként nyugodtan viselkedett, a fővezérség azonban úgy vélekedett, hogy Szolnokon a kommunistákkal szemben a legszigorúbb ítéletek végrehajtásának szükségessége mutatkozik. Erre föltehetően a helyi ellenforradalmárok ösztönözték. A Tiszáig terjedő területnek megszállása után november 25-én éjjel Szolnoktól keletre a románok ismeretlen okokból lövöldözni kezdtek, miközben egy ágyúlövedék a szolnoki vármegyeháza előtt csapódott le.

29 Majd november 27-én este egy húsztagú román járőr tiszt vezetése alatt Sajókesznyétennél átment a Tiszán és a közelben levő tanyán harminc métermázsa dohányt akart rekvirálni. A román járőrt azonban egy magyar osztag lefegyverezte. November 28-án ugyanott két román század kelt át a Tiszán és azt követelte, hogy az elfogott járőr tagjait adják ki nekik, ellenkező esetben a Tisza bal partján felállított román üteg Sajókesznyéten községet tűz alá veszi. Az időközben megalakult miskolci körletparancsnokság erősítésül 50 embert és az iglói géppuskás századot küldött Tiszalucra. (Az iglói géppuskások szereplése a Károlyikormány és a Tanácsköztársaság idején ismeretes. Részt vettek a hatvani ellenforradalmi zendülésben, emiatt átmenetileg lefegyverezték őket. A 2460/Ia 1919 sz. okmányból értesülünk, hogy egységesen beléptek a nemzeti hadseregbe. Van rá adat, hogy a Tanácsköztársaság északi hadjáratában részt vettek.) A fővezérség további incidensek elkerülése végett elvben elrendelte a román járőr kiadását, ennek feltételeit külön hadikövet útján közölte. Troismont francia őrnagy vezetésével katonai misszió utazott át Szerencsen, adatokat kérve a Tiszalucnál (illetve Sajókesznyétennél) történt eseményekről. Egyetértett a fővezérség azon álláspontjával, hogy az új Tiszát kell demarkációs vonalnak tekinteni. Szolnoknál is átment egy francia tiszt a románokhoz, hogy rábírja őket a lövöldözés beszüntetésére, valamint a Szolnokon felgyülemlett vörös hadifoglyok és az olasz hadifogságból visszatértek Tiszántúlra való hazabocsátása végett. A románok megígérték, hogy a lövöldözést beszüntetik, ami meg is történt, átbocsátották az Olaszországból Tiszántúlra hazatérő világháborús foglyokat, ámde a tiszántúli illetőségű vörös hadifoglyok hazatérését nem engedték meg.

30 December közepén Szolnokról 562 budapesti illetőségű vörös hadseregbeli foglyot fedezettel a csepeli hadifogolytáborba szállítottak, 11 fogoly vörös tiszt pedig a budapesti katonai ügyészséghez kísértetett. 27 Uo. 2360/Ia. 28 Uo. 2360/Ia. 29 Uo. 2409 és 2416/Ia. 30 Uo. 2443, 2460 (itt jelentés a nov. 29-i rédicsi magyar-szerb határincidensről is), 2467. 227