A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

ránk. Használaton kívül kerülésének ideje ismeretlen, de a régészeti anyag alapján az Arpád-kor közepére tehető. 3-4. Korát az 1964-65. évi ásatások határozták meg, amelyeket Kovalovszki Júlia vezetett (RégFüz 18. és 19. sz., 1965. és 1966.). Előbbi szerint: „A cölöp szerkezetű földvár korát IX-X. sz.-ra sikerült meghatározni" - sáncátvágással. Teljes föltárása még várat magára. Lásd még Pesty, 1888. 295. p. Említi Soós IV. k. f. 317. SARKAD (Bihar m.) 2. Első említése: Mágócsy Gáspáré 1556-ban a sarkadi vár Márki, 1877. II. 64. p. szerint. Békés I. 162. p. szerint viszont ugyanekkor, miután Mágócsy Gáspár Csabát és Megyert elpusztította „ . . . Est hic nonprocul tertium quoque castellum Sarkad vocatum: Adolescens Wolfgangus Sarkady, dominus castelli illius, venit hue ad me, iuravit magno iuramento, se nunquam a fidelitate suae maiestatis regiae defecturum." Korai történetére lásd Márki, 1924. és korábbi említésére Módy György és Dankó Imre tanulmányát Komoróczy, TSM 34 sk. 3-4. További adatokra lásd fentiek. Többször cserélt gazdát, 1711-ben rombolták le (Márki, 1877. II. 64. p.). Továbbá Blev 171. p. - TMÁO III. 386. p. - H. Takács, 1970. 232. p. - Dankó, 1959. 47-49. p. - Nadányi, 1938. 507. p. - Bihar MVV 141. p. - Soós XXXV. f. 185-228. SÁRVÁR (Szatmár m.) 2. Első említése: Anonymusnál (1200 k.) a honfoglalás korára visszavetítve „castrum Thosu . . . nunc verő Saruuar vocatur" (SRH I. 63. p.). Nem tudjuk, hogy mi lett a sorsa, mert 1325-ben a Gut-Keled nembeli Báthoriaknak Károly Róbert király megengedte, hogy várat építsenek Hywseeg vára néven (Németh, 1968. 132. p.). Ennek elpusztulásáról adataink nincsenek, így nem tudjuk időhöz kötni. 3. Birtokosaira lásd a fentiek. Nemzetségi monostor is állt Sárváron (Csánki I. 485. p. és Németh, 1968. 132. p.). 4. A régészeti anyagról Németh, 1968/2. 95. p. Említése még 1347. II. 20. Dl. 51.404. SAVONCA (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1206-ban („castrum Souncha" Györffy, 1966. 235. p.). Györffy szerint már 1206-ban elvesztette jelentőségét (uo. 236. p.). 1231-ből említik Zund terra-t, melyre Gergely comes tornya volt fölépítve („ . .. Nomen verő térre illius est Zund, super qua turris Gregorij Comitis fűit constructa." - ÁUO XI. 223. p.). 3. Birtokosaira lásd fentieket. További adatok még Bács-Bodrog MVV I. 155. p. Lokalizálása Györffy, 1966. 235. p. SIMÁND (Zaránd m.) Románia 2. Első említése 1469-ben, egyben ez az egyetlen írásos előfordulása is (Csánki I. 722. p.). Elpusztulásának idejéről nincsenek adataink. 3. A Maróthyak birtoka volt 1469-ben. A család birtokaira lásd Csánki I. 753. p. A család 1476-ban halt ki, birtokaik a királyra szálltak, aki azokat Corvin Jánosnak adományozta 1482-ben (uo. ih.). 4. Továbbiakra lásd a fentieket. SOLT (Fejér m.) 2. Váríspánság székhelye volt az Árpád-korban (lásd Pesty, 1880. 68-74. p.). Írásos források nem említik, csak 1555-ből van rá újra adatunk - kérdéses, hogy az akkori erősség a koraival egyáltalán összefügg-e -, amikor a császári hadak feldúlták (Chobot, 1915. 245. p.). 3. A település birtokában a kalocsai érsek és köznemesek osztozkodtak (Csánki III. 345. p.). 4. Lásd még Gerecze, 1906. 634. h. SOROKSÁR (Pest m.) 2. Első említése Defterek 1546-50-re vonatkozóan (57. p.) - a Duna menti korokmári párkány javítására 12 939 akcsét utaltak ki a kevei (Csepel) sziget jövedelméből. Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosai a törökök, a hozzá tartozó terület nagysága nem ismert. 213