A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Fogarassy László: Az ismeretlen székely hadosztály

A további helyi harcokkal foglalkozó román helyzetjelentéseket közzétette Breit altábornagy könyve I. és II. kötetében. Ezekből megállapítható, hogy a legtöbb helyi csetepaté - legfeljebb egy-két századnyi erők között Szinyérváralja és Csúcsa tájékán zajlott le. E tényanyag ismétlésszerű átvételére helyünk nincsen. A március 21-i fordulat leglényegesebb következménye a román fronton az volt, hogy a hadügyi népbiztosságon önként szolgálattételre jelentkezett Rab Ákos alezredest kinevezték a 6. hadosztály parancsnokának.

43 Károlyi Mihály köztársasági elnök és Trousson írancia ezredes látogatásai a székely hadosztálynál Kratochvil ezredes emlékirataiban Károlyi Mihály szatmári látogatását egészen érthetetlenül nem is említi, mint ahogyan hallgat dr. Nagy Vince akkori belügyminiszterhez és a szociáldemokráciához fűződő kapcsolatairól is. Már pedig ezzel az eseménnyel az ellenforradalom idején foglalkoztak mások, így Sebess Dénes is Bethlen Istvánról írt könyvében, amelyben még fényképet is tett közzé Károlyinak szatmári szerepléséről. A híres szatmári beszéd azért is látszik fontosnak, mert Károlyi ez alkalommal adta fel pacifista politikáját, és ez volt az első eset, hogy fronton levő csapatokat meglátogatott. Több látogatásra már nem is nyílt alkalma. (Előzőleg még felkereshette volna a visszafoglalt Muraszombatot és Balassagyarmatot, de oda nem ment.) 1919. március 1-én és 2-án a székely hadosztály Szatmárnémetin nagy zászlóavatási ünnepélyt rendezett. A zászlót még decemberben adományozták a kolozsvári hölgyek az erdélyi kerületi parancsnokságnak, de felavatása elhúzódott. Az ünnepélynek a nemrég lezajlott zilahi ütközet adott nagyon hatásos aláfestést. Elutazott rá Károlyi Mihály, a Magyar Népköztársaság ideiglenes elnöke és dr. Nagy Vince belügyminiszter, mind a ketten a feleségükkel, Böhm Vilmos hadügyminiszter, dr. Pogány József, a katonatanácsok országos elnöke, Stromfeld Aurél ezredes, a hadügyminisztérium hadműveleti főcsoportjának főnöke, továbbá Gellért Oszkár, Herczeg Géza és dr. Simonyi Henrik miniszteri tanácsosok, Hunkár Aladár miniszteri osztálytanácsos, Kéri Pál újságíró, Kovács Imre őrnagy és Jeszenszky Imre főhadnagy, Károlyi testőrségének a parancsnoka. Debrecenből Kratochvil ezredes is megérkezett, mint a tulajdonképpeni vendéglátó, az elnöki különvonaton utazott egy később közismertté vált angol újságíró: Ellis Ashmead-Bartlett/''

1 A szatmári pályaudvartól Nagy Vince házáig - aki ottani lakos volt - lovasbanédium kísérte a vendégek hintóit, az útvonalon pedig sűrű sorfalat alkotott a város közönsége. Nagy éljenzés fogadta a köztársasági elnök hintóját, amely elé virágokat szórtak. Ez volt az az időszak, amikor Erdélyben kéziratban terjesztették a Végvári-verseket. Ezen az álnéven Reményik Sándor írt, aki egyik költeményében az erdélyi katonai parancsnokságot is elbúcsúztatta. Délelőtt 11 órakor a főtéren népgyűlés volt, amelynek a kezdetén a munkásdalárda elénekelte a munkás-Marseillaise-t, a polgári dalárda pedig a Himnuszt. Károlyi Mihályt legelőször Nagy Pál ezre43 HIL Honv. minisztérium 711. csomó. Tabódy per iratai, 376. sz. akta. Rab Ákos debreceni születésű volt, bővebben róla sorok írójától: A 6. vörös hadosztály és vezetői, Irodalmi Szemle 1969/3. sz., 251-258. (Debrecenben született tanulmányunkban többször említett Verbőczy Kálmán százados is.) 44 Élményeit megírta a „The Tragedy of Central Europe" с. könyvében, amelyben beszámolt a wieni bankgassei puccsban vitt szerepéről is (1919. május 2.) Julier vezérkari főnökről szóló téves információját valószínűleg Böhmtől kapta. 240