A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Történelem – Geschichte - Fogarassy László: Az ismeretlen székely hadosztály
Zilahot védő 1/24. zászlóalj azt az ajánlatot tette a románoknak, hogy önként kiüriti a várost, de kiköti, hogy a románok ne zavarják elvonulásukat. Ilyen egyezség létre is jött, azonban a román 7. hadosztály elővédjei az elvonulóban levő brassói 24-eseket január 14-én Cigányinál mégis megtámadták, mire azok a támadó zilahi román elővédet visszaverték. Ez volt a kilenc román halottal végződött cigányi ütközet, amely után a románok a következő napon Zilahot túlerejükkel mégis megszállották. Bánffyhunyadon január 16-án a 21. gyalogezred visszaverte a 6. román hadosztály gyengébb erővel végrehajtott támadását, ámde túlerővel megismételt román támadás elől a 42. sz. vasúti őrházig volt kénytelen visszavonulni. Január 20-án pedig a 7. román hadosztály egy csoportja Szilágycsehet a 32. vadászezred rövid ellenállása után elfoglalta. 2 ' Marosvidéken pedig egy Déváról előnyomuló román oszlop a semleges zónán túl Zámot, majd Brádot puskalövés nélkül megszállotta. Ez a vidék a szegedi kerületi parancsnokság körletébe tartozott, amely idáig azért nem volt kénytelen védelmi intézkedéseket tenni, mert a románok megvárták a Mackensenhadsereg Arad-Soborsin körletében gyülekezett részlegének elvonulását. Január 24-én a románok előzetes járőrcsatározások után megkísérelték elfoglalni a csúcsai szorost, mire a 21. gyalogezred szép ellentámadást hajtott végre Bánffyhunyad felé, amely ideiglenesen Kis- és Nagysebes, Sebesvár, Dealul Fundacului birtokát szerezte meg a magyar csapatoknak. 28 A kiürített területekről érkezett nemzetőrségekből alakult katonai csoport Belényesnél foglalt állást. A magyar kormány felszólította a zilahi és csúcsai események hatására a magyarországi francia hadsereg parancsnokát, hogy rendelje vissza a román csapatokat Magyarország területéről, és cserélje ki szöveséges csapatokkal, amelyek betartják a fegyverszüneti egyezményt. 29 Pathé francia tábornok elrendelte ugyan, hogy a románok hagyják abba a magyar állások lövetését, a tüzelés azonban még január 29-én is folyt, bár ezen a napon a románok már viszázaszerezték Bánffyhunyadnál elvesztett pozícióikat. Az 1919. január 14-16 közt lezajlott zilahi ütközet következtében Neculcea tábornok - aki Berthelot tábornok elutazása után megtagadta Apáthyval a hivatalos érintkezést - azzal az ürüggyel, hogy a magyar főkormánybiztos felelős a zilahi eseményekért, letartóztatta Apáthyt. A főkormánybiztosságra 900 000 korona sarcot vetett ki és elrendelte, hogy Kolozsvár városa kilenc érckoporsót szolgáltasson be. Kratochvil ugyan levélben interveniált Berthelot tábornoknál, hogy Apáthyt bocsáttassa szabadon, de eredménytelenül. 1919. január 20-án a 38. hadosztály fölvette a székely hadosztály nevet. 30 Amikor a hadügyminisztérium elhatározta a zsoldoshadsereg felállítását, hat gyaloghadosztály mellé hetediknek a „székely különítményt" iktatta be, amelyet azért nem látott el számmal és nevezett különítménynek, hogy az antant ne akadékoskodjon amiatt, hogy a magyar hadsereg a belgrádi konvencióban engedélyezett hat gyalog- és két lovashadosztály helyett hét gyaloghadosztályból fog állni. Kialakult a csúcsai front. A Fekete- és Sebes-Körös közti vízválasztótól északra álló védelmi vonal fölött az erdélyi, illetve most már debreceni kerületi parancsnokság (Kratochvil ezredes, egyébként brünni születésű, 27 Kerekess József: Magyarország forradalmi harcai 1918/1919-ben (Kézirat) I. 70-71. Breit i. m. 132. 28 Kratochvil i. m. 32. Kerekess i. m. 71. Kóréh i. m. 156-165. 29 Kerekess i. m. 72. Ténylegesen 1919. január 29-én. 30 HIL PD, 37. doboz, 38. hadosztály iratai, hadosztályparancs 1919. január 17-ről. 235
