A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Fogarassy László: Az ismeretlen székely hadosztály

Fogarassy László Az ismeretlen székely hadosztály (ADATOK TISZÁNTÚL ÉS ERDÉLY HADTÖRTÉNETÉHEZ AZ 1918/1919. ÉVI FORRADALMI IDŐSZAKBAN A ROMÁN ÁLTALÁNOS TÁMADÁSIG) Ismeretes, hogy Románia az 1916. augusztus 16-i bukaresti szerződéssel csatlakozott az antanthoz, amelyben egyúttal garantálták neki, hogy az átállás fejében meg fogja kapni egész Erdélyt, valamint Kelet-Magyarország és Bukovina nagyobb részét. Ennek értelmében Romániáé lett volna az egész Bánság, a mai Kárpátontúli Ukrajna egy része, valamint a Szamosnak Tiszába torkollásától a Körösök összefolyásáig és innen a Maros-torkolatig meghúzott vonaltól keletre eső terület. Ennek megfelelően Mátészalka, Orosháza, Békéscsaba, Gyula és Makó is Romániához kerültek volna, Debrecen azonban nem.

1 Románia csapatai 1916. augusztus 27-én a hadüzenettel egyidőben behatoltak Erdélybe. A háborúba lépés időpontját nem választották ki rosszul: az orosz fronton Bruszilov tábornok nagyarányú támadása a Központi Hatalmakat majdnem lehengerelte, az olaszok sikeresen harcoltak Dél-Tirolban és Doberdón, Görzöt el is foglalták, a németek pedig Franciaországban nehéz elhárító harcokat folytattak Verdunnél és Somme folyónál. A románok terve az volt, hogy a Kárpátokra támaszkodó gyenge osztrák-magyar arcvonalat megingatva, majd bekerítve, az oroszokkal együtt elfoglalják Magyarországot és ezzel elvágják a Balkánra vezető utakat, hogy a Központi Hatalmakat kapitulációra kényszerítsék. A mozgósított román hadsereg négyötödét vetették be Erdély ellen, összesen 12 és fél hadosztályt 250 000 fegyveressel. (220 zászlóalj, 60 lovasszázad és 60 üteg.) Az Erdélyt védő 1. osztrák-magyar hadsereg straussenburgi Arz Artúr gyalogsági tábornok parancsnoksága alatt 3 hadosztályból és 3 népfölkelő dandárból állott, összesen 68 zászlóalj, 18 lovasszázad és 47 üteg, mintegy 80 000 fővel. Arz a háromszoros román túlerő elől a Maros vonala felé húzódott vissza, hogy itt bevárja az erősítéseket és ellentámadásra induljon. A románok 1916. szeptember 18-ig Orsova - Hátszeg - Nagyszeben Fogaras - Székelykeresztúr - Parajd - Libánfalva - Mesterháza vonalát érték el, azaz három hét alatt 60-110 km mélységben nyomultak be Erdélybe. Ugyanakkor Hátszegnél teljesen elakadtak, Orsovánál meg nem is tudtak előbbre jutni. Dobrudzsában Mackensen német tábornok az alájarendelt német, bolgár és török csapatokkal tehermentesítő támadásba kezdett, aminek következtében a román hadvezetőség kénytelen volt Erdélyből Dobrudzsába csapatokat elvonni. Egyúttal Erdélybe érkezett Falkenhayn tábornok 9. német hadserege (az Alpenkorps, két német gyalog- és egy lovashadosztály, az 51. honvéd- és az 1. cs. és kir. lovashadosztály). Nagyszebennél került sor szeptember 26-29 közt az első döntő összecsapásra, amelyben a román hadsereget súlyos vereség érte. 1 Lásd Batthyány Tivadar gróf: Beszámolóm (Bp. é. п.) с könyvének térképmellékletét. 15 Déri Múzeum évkönyve 225