A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Fogarassy László: Az ismeretlen székely hadosztály

bornagy, volt szegedi kerületi parancsnok alatt egyesítsék.

57 Hogy Szántó népbiztos nem járult hozzá Soós altábornagy kinevezéséhez, politikai szempontból érthető. Mindenképpen el kell azonban marasztalni azért, hogy a javasolt funkcióra mást sem nevezett ki. Április utolsó harmadában ugyan működött már a Keleti Hadseregparancsnokság, de már késő volt: Tiszántúlt nem lehetett megmenteni. Már pedig abból, hogy Szegeden március 22-én a tengerészzászlóalj és fegyveres munkások le akarták fegyverezni a francia katonaságot - aminek következtében az ottani francia parancsnok a direktóriumot eltávolította - látni lehetett, hogy a belgrádi egyezményben megszüntetett általános ellenségeskedés megújulása csak idő kérdése. Aradon a fent említett napon 1400 magyar és 250 francia katona állomásozott. Gondrecourt francia tábornok utcai harcokra számítva teljes készültséget rendelt el és utasította tisztjeit, hogy azonnal költözzenek az aradi várba. Egyúttal a Maros új aradi partján ágyúkat vonultatott fel és azokat a városra szegeztette. Mint Arad francia városparancsnoka Aradot okkupáltnak jelentette ki és kihirdette, hogy március 23-án délután 14 óráig, mindenki, aki akar, összes ingóságaival és fegyvereivel zavarás nélkül elvonulhat Aradról Békéscsaba, illetve Lökösháza felé. A magyar helyőrség el is indult, csatlakozott hozzá a vasutasok egy része, teljes mozgósítási felszereléssel, valamint a munkásság és szegényebb lakosság tekintélyes része. Jelentős hányaduk később visszaszállingózott Aradra, egy részük azonban csatlakozott a Rab Ákos alezredes által szervezett 6. hadosztályhoz, amelynek ebben az időben 5 zászlóalja állt a román fronton. Gondrecourt a magyar helyőrség elvonulásának napján 250 gyarmati gyalogost rendelt még Aradra, azonkívül ottmaradt magyar tisztekből és önként jelentkezőkből mozgóőrséget alakított.

08 Két nap múlva Szegedről Békéscsabán át egy francia katonavonatot küldtek Temesvárra. Azonban a 6. hadosztályparancsnokság székhelyéről két páncélvonatot és katonai szerelvényt rendeltek Nagygerendásra, amely a franciákat simán lefegyverezte. A francia katonák a legelső felszólításra „Proletárok vagyunk!" felkiáltással dobták el puskáikat. A foglyokat aztán a hadügyi népbiztosság rendeletére elbocsátották Aradra, csak a zsákmányolt felszerelés egy része maradt vissza. Kun Béla, a tanácskormány szellemi vezére, nem akart háborút. Mind ezt, mind pedig azon álláspontját, hogy a tanácskormány nem áll a területi integritás alapján, külön jegyzékben adta az antant tudtára.

59 Külföldi újságírók előtt is kijelentette, hogy elismeri Magyarország nemzetiségeinek önrendelkezési jogát egészen az elszakadásig. Már pedig a székely hadosztály nacionalista célkitűzése teljesen ellentétben állott a Tanácsköztársaság hivatalos külpolitikájával. Ez volt az oka, hogy szembefordult vele. Kratochvil egyik tanulmányában azzal is megvádolta Kun Bélát, hogy a Szovjetbe akarta olvasztani Erdélyt egész Magyarországgal.

00 1919 március utolsó harmadában a nemzeti lét fenntartásának ösztöne és a szocialista világforradalom hamaros győzelmébe vetett hit teljesen ellentétes 57 Szárazajtai Incze Kálmán: Háborúk a nagy háború után (Bp. 1938.) I. 36. A 61. oldalon írja: „Március 26-án egy magyar zászlóalj megtámadta Hadad községet, ugyancsak harcok voltak Zilahtól nyugatra Czigányi vasútállomás mellett, március 28-án Szilágycsehtől nyugatra és Szilágysomlyó vidékén." 58 Kelemen Béla dr. •. Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez (1919.) (Szeged, 1922.) 59 A jegyzék szövegét közli: L. Nagy Zsuzsa-. A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918-1919. (Bp. 1965.) 103. 60 Kratochvil, i. m. 405. 247