A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Történelem – Geschichte - Fogarassy László: Az ismeretlen székely hadosztály
emberi jogok védelmére még a háború 5. évében is önként vonulnak hadba, nem törődve azzal, hogy így családjukat is megfosztják kenyérkeresőjüktől." jelenti Kratochvil, aki másik ok gyanánt hozza fel, hogy a munkanélküli napi 15 korona segélyt kap és még alkalmi munkát is szerezhet, míg a hadbavonult katona is csak napi 15 korona összilletéket élvez. A bevonult katonák 90%-a maga is munkanélkülinek tekinthető, mivel mint földmunkás a téli idő alatt semmilyen keresetre nem számíthat. Családjuk a családfenntartó elvonása folytán szintén munkanélkülinek számít. Az Erdélyből származó katonák visszamaradt családja most már másodszor van kitéve a románoktól való kizsákmányoltatásnak. Hadbavonultak családjainak 15 korona munkanélküli segélyt javasolt, nem családfenntartó hadbavonultaknak pedig 10 korona napi készültségi pótdíjat. Majd így folytatja: „Ez annál is inkább lenne célszerű, mivel a bevonult katonák és munkások körében az a meggyőződés van elterjedve, hogy megint csak a szegény embernek kell megvédenie a felmentettek stb., gazdagok vagyonát, mert azok sem a múltban, sem a jövőben nem vonulnak hadba. így legalább alapos kárpótlást igényelnek önfeláldozásukért." Egyúttal megfontolandónak tartja, hogy a földosztásnál nem-e kaphatnának két holddal több javadalmazást azok, akik az országot a jelenlegi hódítóktól megmenteni igyekeznek. Egy hónappal később a hadügyminisztériumnak feladott távirat, amely román támadás visszaverését jelenti Hadadnál, éppen politikai szempontból érdekes: elfogott román katonaszökevények azt vallották, hogy a támadás megindítása idején Hadad községnél állottak. Szerintük a román csapatoknál a háború miatt lehető legrosszabb a hangulat, a tisztek a fegyelem fenntartása érdekében nem riadnak vissza a botozástól és a pofozástól sem. A román legénység csak erőszakos fenyegetés után hajtotta végre a támadási parancsot, a kihallgatott hadifoglyok a támadás kezdete után fegyvereiket eldobva, megadták magukat. A román csapatok legénységét azzal buzdítják küzdelemre, hogy a bolseviki eszmék letöréséért harcolnak. (A jelentés dátuma: 1919. március 19., két nappal a proletárdiktatúra kikiáltása előtt!) Március 20-án az Erdélyi Kerületi Parancsnokság hadügyminiszteri rendeletre való hivatkozással március 31-től április 15-ig tartó társadalomtudományi tájékoztató tanfolyamot hirdet, amelynek az a feladata, hogy a tisztikar a nagy forradalmi átalakulás célját és eredményét tisztán megértse, hivatását céltudatosan ebben a szellemben töltse be, a katonákat pedig ezen irányban nevelje és vezesse. A tanfolyamra minden egyes zászlóaljtól, a hegyi tüzérosztálytól, a felállítandó székely lovasosztálytól és a felállítandó árkászszázadoktól egy-egy tisztet, a két tüzérezredtől két-két tisztet vezényeltek ki. % A tanácskormány megalakulása után Tombor alezredes azt javasolta a hadügyi népbiztosnak, hogy rendeljék el az általános mozgósítást annyi évfolyam részére, amennyit a meglevő fegyverkészletekkel föl lehet szerelni és indítsanak preventív szándékkal hadműveleteket az ország területére benyomult idegen csapatok ellen. Az összes, máshol nélkülözhető, majd újonnan szervezendő egységeket csoportosítsák Szatmárnémetinél az innen kiinduló támadás céljaira, végül az összes, románok ellen működő csapatokat Soós Károly altá56 EKP 1892/eln. sz. 1919. - hivatkozással a MÜM 631/eln. 7. sz. rendeletre. A parancs szerint egy-egy tisztet a kassai és debreceni csendőrkerületi parancsnokságtól is kivezényeltek a tanfolyamra, azonkívül az egyes dandár és hadosztálytörzsek is kivezényelhettek egy-egy tisztet, ha az illető parancsnok azt jónak látta. 246