A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Fogarassy László: Az ismeretlen székely hadosztály

son francia ezredest, Franchet d'Esperey tábornok vezérkari főnökét, aki ott lépi át a magyar vonalat. Ez a hír nem keltett különös meglepetést, mert december utolsó napjaiban Berthelot tábornok is átjött a demarkációs vonalon. Különvonatának őrségét francia és román katonák alkották. Szegeden fogadta december 28-án Vix alezredest és a magyar kormány kiküldöttjeit, két nap múlva pedig Aradon az ő fogadtatására kivonult románok és magyarok közt lezajlott az ismeretes összetűzés/'

7 Trousson ezredes előzőleg Zilahon volt, hogy az ottani eseményeket kivizsgálja/'

8 Nyilvánvalóan innen utazott Királyhágóra egy román törzstiszt kíséretében, akit Kratochvil ezrededes nem engedett tovább, illetve gépkocsin visszaküldött, helyette Trousson mellé egy franciául tökéletesen beszélő magyar tisztet osztott be, egyúttal intézkedett, hogy a francia ezredes a róm. kat. püspök palotájában kapjon szállást. Trousson feladata - mint ez alkalommal kiderült - az volt, hogy tájékozódjon az erdélyi és magyarországi helyzetről, és a magyar-román határkédés rendezéséhez szükséges adatokat bocsásson az antant rendelkezésére. Trousson másnap (pontosan március 4-én) a püspöki palotából egyenesen a városházára ment, ahol Kratochvil nagy meglepetésére 28 román nemzetiségű polgár várt reá, akik különböző sérelmeiket és panaszaikat adták elő. Kratochvil szerint titokban előkészített román akcióról van szó, amelyről még a magyar kormánybiztos főispánnak sem volt tudomása. (Feltehetően azért, nehogy a magyar hatóságok a panaszosokat elzavarják.) Ezután nagyon érdekes párbeszéd fejlődött ki Kratochvil és Trousson között, amelynek folyományaként Trousson a következő napon Kratochvillal együtt Debrecenbe utazott, hogy meghallgassa az oda menekült erdélyieket is. A debreceni városházán össze is gyűlt mintegy kétszáz erdélyi menekült, akik közül Trousson találomra kiválasztott huszonnyolcat, és csak ezeket hallgatta ki. A kihallgatottak különböző, a román királyi hadsereg tagjai által elkövetett atrocitásokra panaszkodtak. Március 6-án Trousson megjelent az erdélyi kerületi parancsnokság épületében és átadott Kratochvilnak egy román jegyzőkönyvet, amelyben minden magyar részről történt puska- és ágyúlövést, minden járőrharcot a hely és idő pontos megjelölésével följegyeztek és mint panaszt az antantnál beadtak. Kratochvil kijelentette, hogy őt nincs joguk kérdőre vonni azért, mert csapataival elállja a további utat a románok elől, és különben is, a belgrádi katonai egyezmény értelmében a románoknak nincs is mit keresni ezen a területen, mert a számukra érvényes demarkációs vonal a Maros-vonal. Trousson erre azt válaszolta, hogy a románokat a gyulafehérvári népgyűlés határozata folytán jogosították fel Maroson túl fekvő területek megszállására is. Kratochvil visszavágott: ha az antant respektálja a gyulafehérvári román népgyűlés elszakadási határozatát, miért nem veszi figyelembe a marosvásárhelyi és kolozsvári székely, illetve magyar népgyűlések ezzel ellentétes határozatait is? Trousson azt felelte, hogy nincsen tudomása ezekről a népgyűlésekről és kéri, hogy ezeknek a határozatairól adjon neki egy-egy példányt. Kiderült, hogy sem az erdélyi kerületi parancsnokságon, sem a debreceni lapok szerkesztőségében nem található e néphatározatok egyetlen példánya sem! Mivel Trousson Budapestre készült Debrecenből, Kratochvil táviratozott a hadügyminisztériumnak és a budapesti Székely Nemzeti Tanácsnak, hogy amint Trousson Buda47 Tamás Dezső: Berthelot főparancsnok és Vyx alezredes találkozása Szegeden. Délmagyarország 1918. dec. 29. - Tonelli Sándor: A franciák Szegeden. 1918. december-1920. március (Szeged, 1939.) 7. 48 HIL PD 43. doboz. ,,Román atrocitások 1918-1922". Dr. Benkő zilahi polgármester jelentése. Breit is fölhasználta. 242