A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Történelem – Geschichte - Fogarassy László: Az ismeretlen székely hadosztály
kedtek. Fényes László, a nemzetőrség kormánybiztosának utasítására a Kolozsvárott székelő erdélyi katonai kerületi parancsnokság (eberswaldi Siegler Conrad tábornok) mind a három nemzetőrségnek kiutalt fegyvereket. 7 A katonai alakulatok ugyanis nagyrészt elszéledtek, ezért a rend fenntartása és a fosztogató bandák szétverése a nemzetőrségre hárult. Ha azonban magyar nemzetőri vagy katonai osztag román faluban csinált rendet (pl. akkor, ha magyar földbirtokos fegyveres védelmet kért vagyonát dúló, esetleg életét veszélyeztető román lakosok ellen), akkor abból gyakran nemzetiségi sérelem keletkezett, mint pl. az Urmánczy-különítmény jósikafalvi véres rendcsinálása esetén. Ugyanakkor azonban az erdélyi katonai kerületi parancsnokság 1918 novemberi aktái közt számos jelentés van a magát védtelennek érző magyar és szász lakosság félelméről, hogy a román felfegyverzett lakosság megrohanja és kifosztja, ugyancsak a román nemzetőrségek által elkövetett rablásokról és károkról. Utóbbiak Mindszenten román földbirtokost is kifosztottak. Román nemzetőrségek a Mackensen-csapatokat is háborgatták, megtörtént a sztánai alagútnál, hogy a németek ágyúlövésekkel nyitottak maguknak utat. Másrészt figyelmet érdemel Berivoj román község magyarbarát magatartásáról szóló jelentés. Egyes román értelmiségiek - közte az apahidai görög katolikus lelkész - a magyarok és zsidók kiirtását propagálták. Hunyad megye főispánja november 19-én Déváról azt jelenti a hadügyminiszternek, hogy Szászvároson egy zászlóalj erejű román nemzeti gárda alakult egy románajkú alezredes parancsnoksága alatt, amely birtokba vette a katonai laktanyát, a 82. gyalogezred otthagyott felszereléséből és hadianyagából fölszerelte magát és 20-25 főnyi osztagokat küld ki a környékbeli községekbe azzal az utasítással, hogy a csendőröket fegyverezzék le és a csendőrlaktanyákat vegyék birtokukba. A községekbe küldött magyar nemzetőrcsapatokkal szembehelyezkednek, sőt november 18-án Szászváros vasútállomáson a német katonavonatot a román gárda megtámadta és kifosztotta, a német katonákat, sőt állítólag a 40 főből álló helybeni magyar nemzetőrséget is lefegyverezte. Ezért kéri a szászvárosi román nemzeti gárda lefegyverzését. 8 A magyar ellenintézkedésre vonatkozó irat nem található az akták közt, de mindez elég bizonyíték arra, hogy akkoriban szabályos polgárháborús hangulat uralkodott Erdélyben. A román nemzeti tanácsok nem ismerték el a magyar hadügyminisztérium rendeleteit, amelytől pedig a román gárdák részére a fegyvereket kapták. Román nemzetőrzászlóalj volt magában Kolozsvárott is, amely megszállta az 51. cs. és kir. gyalogezred laktanyáját és géppuskái is voltak. Ugyanitt megalakult Verbőczy Kálmán százados parancsnoksága alatt egy magyar nemzetőrzászlóalj és szervezés alatt volt a 21. (volt honvéd) ezred. Az erdélyi 38. hadosztály, amely a világháború utolsó napjaiban az olasz fronton azzal az indokolással tagadta meg az engedelmességet, hogy haza akar menni az erdélyi határok védelmére, csak 1918. november 10-én indult el Matreiből. Parancsnoka Molnár Dezső altábornagy volt. 9 , a Károlyi-kormány 7 Siegler Conrad tábornok erdélyi szász származású, aki rövidesen nyugdíjba ment. Fia, Siegler Ernő őrnagy a Károlyi-féle néphadseregben szolgált, a proletárdiktatúra idején a 17. vörös dandár parancsnoka, mint a Horthy-hadsereg tábornoka a II. világháború idején halt meg. 8 Hadtörténelmi Intézet Levéltára, Polgári demokratikus forradalom iratai (továbbiakban HIL PD), Erdélyi katonai kerületi parancsnokság, 35. doboz. Az apahidai román lelkészre vonatkozó jelentésnek a számát is közöljük: EKP 14.922 sz./eln. 1918, kelt 1918. nov. 15. 9 HIL PD, 37. csomó, 38. hadosztály iratai. - A világháborús 38. honvédhadosztály egyik dandárparancsnoka a második királypuccs történetéből ismert báró Than Károly ezredes volt. 228
