A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Muezológia - Porcsalmy János: Korszerű szemléltetés iskolamúzeumok építészettörténeti makettjeivel

Leírása A makett 100 X 100 cm méretű keretes szerkezetű, alul merevítőlécekkel ellátott enyvezett lemezlapon 1:100 léptékarányban készült. Feltünteti a csárdaépületet, a vele szemben épült „szekérállás" épületét és a csárda környezetét. Az építmények és részei 5 mm vastag enyvezett lemezből, a tetők tömör fenyőfából készültek, a terep festett enyvezett fűrészpor-hintéssel, ragasztással készült. A gémeskút, a kerítés, valamint a jelző kőoszlopok fából faragással készültek. A csárda parkjában, mely a Hortobágy folyóig nyúlik le, a fákat szárított gyomnövényekből alakítottuk ki. A füves térséget pedig zöldre festett olajos fűrészporral. A makett úgy készült, hogy a hortobágyi kilencnyílású kőhíd modelljével egyesíthető, és jól szemlélteti nemcsak az építményeket, hanem az egész környezetet is. A modellt Kövesdy László építészmérnök, ny. techn. igazgató tervezte és Magyar György szakmunkással együtt készítette. Pedagógiai hasznosítása Ez a már országosan is jelentős és közismert műemlék a XVIII. század végén épült népi barokk, illetve már klasszicizáló stílusban. Erre vallanak a szabályos elrendezésű, egyszerű kiképzésű ablaknyílások és a hosszú félköríves nyílásokkal, boltívekkel, könyöklőkkel kialakított folyosó, illetve tornác. E nevezetes csárda gazdag múlttal, hagyományokkal rendelkezik. Nemcsak a hortobágyi betyár és pásztor romantikának központja, hanem sok nagynevű magyar politikus, költő, író is megfordult itt. (Pl. Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Ady Endre, Móricz Zsigmond és sokan mások. Petőfi Sándor nagy költőnk emlékét márványtábla jelzi a csárda falán.) Mindez tanulóink lokálpatriotizmusát lelkesítőén mélyíti el egy-egy kirándulás alkalmával. A volt szekérállás épületét a Déri Múzeum tájjellegű múzeumává alakították át. A hortobágyi kilencnyílású kőhíd modellje (22. sz. kép) 40* 627