A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Muezológia - Ditróiné Sallay Katalin–Pankotay Lászlóné–Weszprémy Barna: Spektrálanalitikai vizsgálatok szkíta bronz tárgyakon

vétlenül szükséges a kezelésre, vizsgálatra átadott tárgyak - leletcsoportok tagjai esetéhen külön-külön - részletes, tüzetes leírása: 1. Milyen színű, milyen konzisztenciájú a fémtárgy felületét borító oxidréteg ? 2. Beszélhetünk-e egyáltalán felületi rétegről, vagy felületen elhelyezkedő oxidrétegről ? 3. Már teljesen átkorrodeálódott tárggyal állunk-e szemben? 4. Meg kell említeni,hogy ép, vagy töredékes-e a vizsgálandó tárgy. 5. Ha töredékes, közölni kell a töredékek darabszámát. 6. Ha összeállítható, akkor rögzíteni kell, hogy a töredékek kiadják-e az egész tárgyat? Ha csak hiányosan, akkor jelezni lehet, hogy milyen nagy rész hiányzik? 7. Előfordulhat, hogy több töredékből összetartozik egy-egy nagyobb egység, de összefüggések hiányoznak, s a tárgy egy bizonyos fokon túl nem restaurálható. 8. Arany tárgyak esetében szükséges a leletegyüttes minden darabjának külön-külön a pontos (tízezred g értékig megadott) súlya. Ebből értelemszerűen következik, hogy a biztosan megállapítható ugyanazon tárgyhoz tartozó töredékeknek az összsúlyát mérjük - összeragasztás előtt. Vizsgálati eredményeink most következő közreadásával az eddig megjelent tanulmányok témakörét kívánjuk bővíteni. Rajtunk kívül álló okokból a mi eredményeinkben is mutatkoznak hiányosságok. De e hiányosságok mellett is kellő bizonyságul szolgálnak arra, hogy lényeges segítséget nyújthatnak a természettudományos módszerek egy-egy nagy leletegyüttes, vagy egy-egy népcsoport emlékanyaga különböző szempontból (pl. formatörténeti) történő öszszefoglaló vizsgálataihoz, mert a munkahipotézisből eredő megállapítások közelebb állnak a valósághoz. A vizsgálatokat mindkét esetben a Csepel Vas és Fémművek Minőségellenőrző és Anyagvizsgáló Intézet Színképelemző Laboratóriumában végeztük, a Déri Múzeum Igazgatósága felkérésére. 1956 áprilisában a 2719, 2720 és 2748-as lemezekre történtek meg a felvételek. (L. 1., 2., 3. táblázat.) A felvételek vizsgálati körülményei: 1. Zeiss Q24 spektrográf, 10 (i(résszélesség. 2. Kis feszültségű szikragerjesztés: 0,5 ^iF kondenzátor kapacitással, 1000 m „ Ну önindukcióval. 3. Elektródtávolság: 2 mm. 4. RW III. spektrálszén ellenelektród. 5. Előszikrázási idő: 0' Megvilágítási idő: 4' 6. Spektral lemez: Agfa Blau Rapid. Másodszorra 1967 novemberében készültek az 1609-es és 1610-es lemezek felvételei - ugyanott. (L. 4., 5. táblázat.) A gerjesztő és spektrográf adatai: 1. Zeiss Q24 spektrográf, 10 (T^ésszélesség. f\ 2. Kis feszültségű szikragerjesztés: 0,5 |xF. 1000 mtHy. 3. Szikratávolság: 2 mm. \) 4. RW III. spektrálszén ellenelektród. 5. Előszikrázási idő: 0' Megvilágítási idő: 1' 695