A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?
Nevezetesebb folyói az aranyat hordó Maros — rajta szállítják a sót Erdélyből Magyarországra —, az Olt, Szamos, Kőrös. Mind Erdélyben erednek; a többi kisebb, itt névszerint fel nem sorolt folyóval együtt, amelyek közül azonban alkalom adtán sokat megnevez. — Felsorolja az Erdélybe bevezető hét kaput: 1. Ahol a Körös kilép Magyarországra, 2. Vaskapu-szoros, 3. Vöröstorony-szoros, 4. Brassónál a Törcsvárosiszoroson átjutni Havasalföldre, 5. Székelyföldön az Ojtozi szoros, 6. A Beszterce, és 7. a Szamos folyó mentén. Lakosai magyarok, székelyek és szászok. Laknak románok is, de ezek a magyarok és szászok alattvalói, nincsenek birtokaik, a hegyekben élnek, nyájakat legeltetnek. A szászokkal foglalkozik legrészletesebben az ismertetés, akik a többi nemzetet jámborságukkal, jó erkölcseikkel és vallásosságukkal felülmúlják. Egész Erdély legkellemesebb vidékeit lakják. Hét megerősített, falakkal körülvett városuk van: 1. Cibinium=Nagyszeben, 2. Corona vagy Stephanopolis=Brassó, 3. Bistricia=Beszterce, 4. Sciburgium=Segesvár, 5. Mediesus=Medgyes, Zabesus=Szászsebes, 7. Claudiopolis=Kolozsvár. — Következik a hét szász város ismertetése. 1. Nagyszeben vagy Hermanopolis, Hermanstad, a várost alapító Herman nevétől, a Cibinium nevet pedig a városon keresztül folyó kis Cibinus=Szeben folyótól kapta. A szászság központja, a szász királybíró székhelye. Elmondja a város vezetőségének az összetételét. Az egész vidék éléstára, lakói nagy készleteket halmoznak fel gabonából, borból. Így tudott hét évig ellenállni Szapolyai János ostromának. Kereskedelme élénk. Híres a Kollégiuma, könyvtára. Körülötte kisebb, szászok lakta városok terülnek el, a sóbányászatáról híres Vízakna (Salzburg) és a Szebentől délre fekvő Heltau (Helta=Nagydisznód), amely egész Erdélyt ellátja sarlóval és posztóval. 2. Brassó. A Barcaság főhelye, mindenfelől hegyektől körülvéve. A Barcaság olyan, mint egy kis Erdély a nagy Erdélyben. Három külvárosa közül az egyiket bulgárok, a másikat magyarok, a harmadikat földművelő szászok lakják. Erdély legnépesebb városa. A Barcaság Erdély legtermékenyebb és legműveltebbsíkságai közé tartozik. Bőven terem gabona, len. A vidék éléstára. István moldvai fejedelem hosszas ostrom után sem tudta elfoglalni a jól megerősített várost. Híresek a vásárai, amelyekre messze vidékekről jönnek kereskedők. 3. Beszterce. A hasonló nevű folyó völgyében. Közelében aranybányák. Vize strumát okoz. 4. Segesvár. A Küküllő mellett, híres kollégiummal. 5. Medgyes, latinul Menediesus. 9 A város Gritti meggyilkolása által lett híressé. Gritti ugyanis orozva meggyilkoltatta Czibak Imre erdélyi helyettes vajdát, utána a felháborodott erdélyiek elől Medgyes várába menekült. Hosszú ostrom után menekülés közben elfogták és a mezőn fejét vették. Gritti két fiát a moldvai vajda ölette meg. Ezek 1527-ben történtek. 10 6. Szászsebes, latinul Zabesus, szászul Müllenbach, nem messze Gyulafehérvártól. Azt mondják, hogy a szászok legjelesebb városa volt. Nem messze van tőle Vintz, magyarul Alvinc, amelyet anabaptisták laknak, akiket Bethlen Gábor erdélyi fejedelem telepített ide Morvaországból. 7. Kolozsvár, latinul Claudiopolis, szászul Klausenburg. Egykor vegyes lakosságú város volt, magyar és szász lakossággal. Ma már többségben vannak a magyarok, a szászok csaknem teljesen elfogytak. (Ez a város tehát ma már nem tartozik a szász városok közé, helyére Szászváros került.) A nyelv megváltozásá261
