A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

Zigeth. Ez a név magyarul szigetet jelent. (Szigetvár) A lomha Alma-patak veszi körül. Alba Regalis, németül Stuhlweissenburg, magyarul Székes-Feirvar, a magyar királyok koronázó és temetkező helye. 1543-ban került először török kézre, 1601ben keresztény, 1602. óta ismét török. Veszprém. Püspöke koronázta a királynét. Nagyszerű templomát az istentelen török lóistállóvá tette. — Kanizsa. — Magyarország legnagyobb részét ma a kegyetlen török uralom gyötri, ha a 27 török uralom alatt levő megyéhez Erdélyt is hozzászámítjuk. Hegyei a Kárpátok, amelyeket most Crapacfcnak neveznek. A Mátra jó bortermő. — Itt sorolja fel Erdély sok hegyét is: Meszes, Kalota, Pogány, Sarkán, Buzest, Fogaras, Királuta, Vascapu. — Bakony, Vértes, németül Schiltberg, Mecsek. Tavai közül nevezetesebbek a Fertő és Balaton. A Fertő a Balatonnál szélesebb, de rövidebb. A Balaton 13 mérföld hosszú. Itt van Thia ( = Tihany) félsziget, amelyet András király sírja és az általa alapított apátság tett híressé. Folyói közül idegen földön erednek a Duna, Dráva, Száva. A Danubiust magyarul Dunának, vagy Dunavizének nevezik. Mellékfolyói: a Leytha, Rába, Vág, Sárvíz, Dráva, Tisza -— ez felveszi a Bodrog, Hernád, Eger vize, Zagyva, Túz, Szamos, Körös folyókat— a Temes és Száva. Az éghajlat mérsékelt, a területnek megfelelő, kivéve az északi fekvésű helyeken az ötvenedik szélességi fokig. A külföldieknek az itteni levegő mégis veszedelmes. Ezért kedves vendég, nem tanácsolom, hogy egy helyen egy hónapnál hosszabb ideig tartózkodjál a magyar betegség miatt, amelyet a tisztább levegőhöz szokott tüdőbe és a többi testrészekbe a fertőzött levegő juttat be. Ezzel a helyváltoztatással tudják magukat ellenállóbbá tenni az idegenek, míg a magyarok a megszokás folytán ellenállóbbak és egészségesek maradnak. A levegőt a magyar földön, ott termett férgek tömege fertőzi meg, amelyek szúnyogok alakjában repülnek és tapadnak rá az emberi testre. A tapasztaltak azt mondják, hogy ugyanaz a hibája van a víznek is mint a levegőnek. Ezeket a vizeket, kivéve a Duna vizét Budáig, ameddig iható és egészséges, rossz minőséggel és rossz szaggal vádolják. A Rába, amely Győrnél ömlik a Dunába, poshadt vizet ad inni és rossz szagú eleven vagy főtt halat ad enni. A Kárpát hegység tövében, kis távolságra Szepes megyétől van egy forrás, amelynek ártalmas vize, mikor nő a hold, szintén árad, amikor fogy a hold, apad, és új holdkor teljesen elapad. Ugyanebben a hibában szenved két másik forrás Sáros megyében. Szepes megyében olyan forrásokat is találsz, amelyeknek a vize, alighogy kitört a föld alól, megkövesedik. A németek által lakott Rauschenbach falu melletti forrásba dobott fadarabok megkövesednek. Szent János falva mellett olyan forrást pillanthatsz meg, amely, mikor forráshelyétől egy kissé eltávolodott, vizét csodálatos módon kőtömeggé változtatja. Minden képzeletet felülmúl a Szent-Márton forrás, amely Szepesvára közelében, alighogy feltör a földből, a föld alatt folytatja útját, vize mindenütt megkövesedve. Ugyané vár mögött van egy forrás, amelynek vizét nem a tél, hanem a nyár fagyasztja meg, úgyhogy jegét bor behűtésére használják. Bars megyében, Léva várához közel, savanyú vizű forrás van. — Felsorolja a gyógyhatású forrásokat: Galgóc, Trencsén, Bajmóc,Stubnya, Körmöcbánya, Körmöc- és Selmecbánya között gyógyhatású iszappal. A budai 254