A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Ferenczi Imre: Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban

szabadságharcban résztvevő hajdúutódok csapatának Bocskai huszárezred elnevezése

83 és az Achmed török szultán által 1605-ben Bocskainak felajánlott korona hagyománya.

84 Továbbá megemlítjük a zsinóros Bocskai-ruha, valamint a kun-süveghez hasonló, de annál kisebb Bocskai-süveg

85 viseleti terminológiákat. A Bocskai-kultusz megnyilvánulása volt az is, amiről Móricz P. „A koppantó" című elbeszélésében szó esik, hogy a hajdúszoba fehér falán a Rákóczi, Kossuth és az aradi vértanúk képei között ott ékeskedik Bocskai atyáé is.

86 De nem kevésbé jellemző Szilágyi Sándor (71 é.) nagykereki (Bihar m.) adatközlő visszaemlékezése, hogy ti. „A Bocskai várnak az utóbbi tulajdonosa Lakatosné, majd Osváth Pál volt. Még az mutatta Bocskainak a pipáját. Én is láttam.. ."

87 Ezzel végére értünk felsorolásunknak. Befejezésül arra kívánok rámutatni, hogy ez a dolgozat része egy nagyobb, a hajdúmondák átfogó jellemzését nyújtó munkának. Ebből következően nem tér ki az adatok mondaműfaji szempontból való analizálására, jellemzésére, arra majd a fent jelzett reßzlettemak kidolgozása után kerül sor. A Bocskairól és szabadságharcáról szóló hagyomány összeállításával — s itt most újra utalok a bevezetőben elmondottakra— az volt az egyik célunk, hogy a Hajdúság szóbeli hagyományának összegyűjtésére buzdítsuk a szakembereket és érdeklődőket egyaránt. JEGYZETEK: 1 Csak a legfontosabbakra utalok: von. Mednyánszky, A.: Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns. Pest, 1829., Kővári L.: Erdély földe ritkaságai. Kolozsvár, 1853., Uő.: Kisebb munkái. I. Száz történelmi rege. Kolozsvár, 1857., Orbán В.: Székelyföld leírása... I—VI. k. Pest, 1868—1873., Magyar Népköltési Gyűjtemények mondákat közlő kötetei: I. (1872.), III. (1882.), VIII. (1906.), XIII. (1914.), XIV. (1924.), Kálmány L.: Hagyományok. I. Mesék és rokonneműek. (Vác) 1914., Berze Nagy J.: Baranyai magyar néphagyományok. II. k. Pécs, 1940. 2 Arany J.: Prózai dolgozatai. Budapest, 1879. 69. 1. 3 Szendrey Zs.: Történelmi népmondák. Ethn. XXXI. (1920.) 45—59. 1., Uő., Magyar népmonda-típusok és tipikus motívumok. Ethn. XXXIII. (1922.) 45—64.1., Uő.: Történeti népmondáink. Ethn. XXXIV. (1923.) 143—149. L, Uő.: Történeti népmondáink. Ethn. XXXVII. (1926.) 28—35., 78—86., 132—138., 183—187. 1., Uő.: Történeti népmondáink. Ethn. XXXVIII. (1927.) 193—198. 1. * Solymossy S.: Monda. III. k. Budapest, é. n. 183—255. 1. 5 Kálmány L.: Történeti énekek és katonadalok. (Sajtó alá rendezte Dégh L.) Budapest, 1952. 6 Dégh L.: Beszámoló az 1848-as néphagyománygyűjtés eddigi tapasztalatairól. Ethn. LVIII. (1947.) 230—235. 1. 7 Dégh L.i A szabadságharc népköltészete. Budapest, 1952. 8 Ortutay Gy.: Kossuth Lajos a magyar néphagyományaiban. Ethn. LXIII» (1952.) 257—306. 1. 9 Sándor I.: Világos és Arad a magyar néphagyományban. MTA Társadalmi— —történeti Tudományok Osztályának Közleményei, III. (1953.) 105—186. 1. 10 Dankó L: A hajdúnánási Testhalom mondája és a hajdúk eredete. Ethn. LXVIII (1956.) 519—534. 1. 11 Szentmihályi L: A göcseji nép eredethagyománya. Budapest, 1958. 12 Ferenczi L: Bákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban. Ethn. LXXI. (1960.) 2—3. sz. 389—433. 1. 13 Sebestyén Gy.: „Hajdúsági Gyűjtés." Pap Károly Emlékkönyv... Debrecen, 1939. 437. 1. Rajta kívül többen felhívták a figyelmet a hajdúk és Bocskai emlékét őrző néphagyományokra. Ld. Kálmány L.: Történeti énekek, 101.1., Szűcs S.: Biharnagybajom határának vízrajza és a község kialakulása. Kny. a Debreceni '15* 227