A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)
Szabadfalvi József: A debreceni mézeskalácsos mesterség
ságról is csak igen kis terjedelmű közlések láttak napvilágot. Ecsedi István, 7 Végh József és Szabadfalvi József 9 tanulmányai szerény adatokat szolgáltattak és csak az érdeklődést keltették fel. A most közreadott tanulmány írója tűzte céljául a debreceni mesterség életmódjának, munkájának és díszítőművészeti vonatkozásainak feldolgozását. 10 Mézzel édesített és különböző formákba nyomkodott mézeskalács készítésének Európában többévezredes hagyománya van. Már a görögök és a római birodalom népei is készítettek ünnepi alkalmakra mézeslepényt és szokásban volt a méz, mézes italok valamint mézeskalács áldozása is. Szokásban volt az előkelőbb halottak mézben való eltemetése is. 11 A rómaiak bachanáliáikon és lukuluszi lakomáikon igen sok mézet és mézeskalácsot fogyasztottak. Cserépmintákkal formázták meg az isteneket vagy a császárt ábrázoló mézeskalácsot. 12 Korongon készített, kerek alakú, szürke és vörös cserépformáik ásatások folyamán hazánk területén is nagyszámmal kerültek napvilágra. 13 A régi római írók és költők is megemlékeztek a mézeskalács készítőiről. 14 A mézeskalács készítését a római katonák és telepesek Pannónia területén is meghonosították. 15 A rómaiaktól elsőnek Nyugat- és Középeurópa népei vették át. Németország területén már a XIII. századtól kezdenek a mézeskalácsosok céheket alapítani. A különböző fűszeres tésztákat (panis piperatus) különösen a férfi kolostorokban kedvelték. A XVII. század folyamán egyes helyeken a céhek megkapták a viaszöntés és méhsőr mérés jogát is. A mézeskalácsosság virágkora német népterületen a XVI— XVIII. századig tartott. 16 Lengyelországban a díszesebb mézeskalácsos formák ugyancsak a renaissance idején terjedtek el, de már a XVI. században költők dicsőítik a híres lengyel mézeskalácsot. 17 A legszámottevőbb lengyel mézeskalácsos központok Racinborz, és Brzeg, Krakow és Paslek. 18 Oroszország területén is sütöttek bemélyített faragású mintákkal megformázott mézeskalácsot (prjanyik). Ismeretes volt az orosz mézeskalácsosok körében a mézes, cukros és sós tészták készítése . 19 Zelenin D. is tudósít arról, hogy a nagyoroszok és ukránok készítenek különböző néven (nagyorosz kolobkí, chvorost, ukrán paljaníci, kniSí, byhanci stb. ) ismert mézeskalácsot. 20 A mézeskalács szerepet játszott az orosz nép hagyományos szokásaiban is. Házasságkötés alkalmával a nászok mézeskalácsot és mézsört cseréltek. Az esküvő utáni napon a fiatal pár mézeskaláccsal a kezében járul az asszony szülei elé. Egyes közmondásaik is a mézeskalács nagy ismeretére utalnak. „Az asszony nem mézeskalács, hanem barnakenyér;" „Ha kenyér nem lesz, mézeskalácsot eszünk." 21 Hazánk területén a mézeskalácsos céhek a XVII. század folyamán, nyugateurópai mintára, elsőnek Pozsonyban, Besztercebányán, Bártfán, Kassán, Eperjesen és Nagyszombaton alakultak meg. 22 De a céhek megalakulása előtt is dolgoztak már Magyarországon mézeskalácsosok. A XVI. századi szakácskönyvek is bőséges adatokat szolgáltatnak a mézeskalács készítésére, sőt mézeskalácsos mesterekre is. 23 Az alföldi városok mézeskalácsosai azonban csak a törökök kiűzése után, főleg a XVIII. század elejétől alakítottak érdekeik védelmére céheketXDebrecenben, az Alföld legnagyobb mézeskalácsos központjában a céh csak 1713-ban alakult meg. Ekkor adta ki a város kiváltságlevelüket, 24 amelyet 13 évvel később III. Károly, 1726-ban erősített meg. 26 Egészen bizonyos azonban, hogy a mesterség már korábbi keletű a városban^Bizonyítja feltevésünket a céhlevél utolsó artikulusa is, amely kimondja, hogy ha nem tartják meg a céh tagjai 92