A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Ferenczi Imre: Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban

pénteken németekkel is megvitt volt pec János pénteken foglja esett volt. Kassába is pénteken bement volt pénteken is őt megkoronázták volt Rákos mezején az koronázás volt pénteken ez világbul kimúlt volt."

70 4. A Bocskai nevét őrző emlékhelyek, reliquiák: Az eddig elmondottakhoz kapcsolódó, de a puszta tényközlésre szorítkozó adatokat soroljuk ebbe a fejezetbe. Azokat az emlékeket, amelyeket sokszor csupán a fejedelem nevét őrzik. Ide tartoznak az épület- és várromhoz, az emlékfához, esetleg más tárgyhoz fűződő hagyományok. Ezek közül jónéhány már előbb is szóbakerült, azoktól tehát eltekintünk. Bocskairól lett nevezetes a micskei (Bihar m.) Bárányi Ágoston-féle kúria; ez volt a fejedelem egykori menedékhelye.

71 Nagykereki (Bihar m.) határában, „a vártól nem messze van a Körtuélyes, azon vadkörtefák vótak. Odament Bocskai éhbe Báthory Anna, amikor a fejedelem a háborúból megtért."

72 Itt állt sokáig Bocskai fája, „de már nem tudjuk hova lett. így nem becsülik meg az emlékeket."

73 Cserő András (75 é.) elbeszélése szerint: „A Pécsi birtokon errül vót egy rísz, Körtijes. Ott vót egy nagy körtíjfa. Benne vót a térképbe. A parasztoknak még megnyakazni se vót szabad ... Nincs is mán meg a fa, beleesett a fődgyökbe. Pedig az Bocskai fája vót. így tudtuk."

74 Többek között Bocskai révén vált nevezetessé a bajmóci híres hársfa, amelyet a hagyomány szerint még Csák Máté, Mátyusföld egykori hatalmassága ültetett 1301-ben. Bocskai, mint választott király ott országgyűlést tartott.

76 Hegyköz-Szentimre (Bihar m.) község határában a Kis- és Nagy-Bocskai szőlőhegy neve őrzi a fejedelem emlékét. A hagyomány szerint Bocskai hadai tanyáztak ott.

76 A község másik, ún. Gordon nevű határrész „hihetőleg gárda domb lehetett hajdan, mikor Bocskai tanyázott e helyen."

77 A székely Mezőség egyik községéről szólva Orbán B, írja a következőket: „Kölpénnyel egybefoglalva kell ismertetnem az e vidéken annyira és méltán nevezetes Bocsokot, már csak azért is, mert azt nagy részben a kölpényiek birják, oly kölpényiek, kiknek ősei fényes hősi tettek jutalmául nyerték. A hagyomány azt tartja, hogy a Bocsok Bocskai fejedelem birtoka volt, sőt mutatnak a gyönyörű lomberdővel díszes Bocsoknak, Kerülő nevet kapott legmagasabb hegyormán némi sánczolatnak homályos nyomaira, melyet Bocskai fejedelem ott állott vára maradványának tartanak, e mellett öreg emberek egy a hegytetőről levezetett alagútról is beszélnek, mely ma azonban összeomolván, nyomtalanul eltűnt. Ezen hagyományokat — fűzi tovább gondolatait az író — némileg történeti okmány is támogatja, melyben Bocskai 1605-n az ő birtokában levő Bocsok erdőt az alján fekvő Ménes nevű kis faluval együtt az edelényi csatában magukat kitüntetett 11 kölpényi hősnek adományozza, fiúról fiúra örökösen."

78 Kriza J. a MezőKölpény helynevei között szintén említi a Bocsok-erdőt s zárójelben hozzáfűzi: „Bocskai István volt erdélyi fejedelemről van a neve, mint tőle adományozott erdőnek."

79 Ugyanott közli a Bocsok oldal és Bocsok rét elnevezéseket is.

80 A fejedelem nevét őrzi a hozzája pártolt s az álmosdi ütközetben bátran harcoló hajdúknak Bocskai angyalkái-ként való emlegetése,

81 a hajdúvárosok egykori féltve őrzött kincse, a Bocskai zászló,

82 az 1848—49-es 226