A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén

Legjelentősebb terelőeszköz a bot, mely az egyes pásztorok szerint más formát mutat. Változatai: bunkósbot, kampó, fokos, balta. Igen elterjedt a karikás-nak nevezett rövid nyelű ostor. Használja a pásztor a harangok és kolompok különböző fajtáit, a pányváskötelet, nyerget, kantárt. A faluba mindennap bejáró, tehát falusi pásztorok nem nélkülözhetik a dudát vagy trombitát. Igen elterjedt eszköz volt a lápos, mocsaras legelőkön a faláb, a csikósoknál a lovagláshoz a sarkantyú. A messzelevő pásztorok jeleket adnak egymásnak kalappal, bottal, dudával, kúttal és zászlóval. A megbeszélt jelek jó megértése biztosítja a gyors intézkedést, melyet egyik-másik feladat megkíván. A hortobágyi pásztorok terelőeszközeiket rendszerint maguk készítik» vagy alkalmas mesterrel készíttetik, a maguk ízlése szerint esetleg vásárban szerzik be. Egyszerű darabok ezek, maguk a pásztorok egyszerű eszközökkel készítik, azonban beleadják művészetüket, s némelyik darab elképzelésük, díszítőösztönük remekbekészült megnyilvánulása. A pásztorok négy fajtájánál használatos ezek szerint: Csikós: Terelő: ló kutya (puli) Terelőeszköz: karikás, bot (ünneplő) nyereg, prices, csengő sarkantyú. Gulyás: Terelő: ló (ritkán) kutya (puli v. komondor, kuvasz) Terelőeszköz: bot (acatolós bot) karikás (ritkábban) nyereg kolomp Juhász: Terelő: szamár (egyre ritkábban) kutya (puli, régebben komondor) Terelőeszköz: kampó szamárnyereg (tergenye) ostor hosszúnyelű (ritkán) Kondás: Terelő: gyalog kutya (puli). Terelőeszköz: karikás kötélostor csapkodó ostor görbebot duda trombita pergő Nem utolsó szempont a legeltetés rendje és módja valamint a jószág terelése sem, mert ezek határozzák meg végső esetben a tavaszi kihajtás utáni szoktatással együtt a kintlevő jószág egész viselkedését a legeltetési idényben. 152