Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Figyelő - Adatok a hortobágyi juhász életéhez

118 ben. Budapest erősség ; de Debrecen asylum (menedékhely)." (1849. Esti lapok.) 5. Jókai Mór: „Debrecen — a kálvinista Jéruzsálem." Politikai divatok. 1861—62. 6. Kossuth Lajos : „Debrecen a magyar szabadság őrvávárosa." (Levele 1892. Debrecen közönségéhez.) 7. Ravasz László püspök : „Mindaz, amiről Bethlen Gábor álmodott : a független magyar nemzeti állam és a szabad evangéliumi kultúra mentsvárat itt talált Debrecenben. Debrecen lett a szent sporangiuma (szószerint = szaporítóspórák tokja) Bethlen Gábor nagy próféciájának. Debrecen és a lelki kapcsolt részek : az egész magyar protestantizmus." (Köszönő beszéd a debreceni egyetem díszdoktori diplomájáért 1929 december 14.) 8. „Debrecen -— a kálvinista Róma." (Eleinte, az 1860-as évek közepete táján csúfolódó, majd tréfáló éllel használva ; most már tiszteletadó jellemzés, főként Jókai regényeiben. L. dr. Révész Imre értekezését : A kálvinista Róma c. a. a Theologiai tanulmányok 35. számában.) 9. Id. Révész Imre és a magyarság svájci nagy barátja Sayous Eduard : „Debrecen -— a magyar Genf." 10. „Debrecen — az iskolák városa." Gyakran halljuk és olvassuk ezt a díszjelzőt is, — körülbelől ötven év óta. Sed páter suus nescitur. Nem tudjuk : ki mondta ezt először. Z. L. Adatok a hortobágyi juhász életéhez. A pásztor ember élete nemcsak annyiból áll, amennyi a pusztán folyik le. Egy nyáj őrző csak akkor bontakozik ki előttünk tisztán, világosan, a maga egész valójában, ha életét, mely évről-évre ismétlődik, tavasztól tavaszig tekintjük. Márpedig ebben az esetben a pásztor pusztán kívüli életét is meg kell ismernünk. Különösen áll ez a juhászokra, akik a kanászokkal együtt — mint a szegényebb pásztorrend — az ősi szokásokat, életmódot jobban őrzik, mint az idegenek érdeklődésének inkább kiszolgáltatott és ezáltal kedvezőtlen elváltozásoknak erősebben kitett gulyások és csikósok, az ú. n. előkelő pásztorrend. Amazoknál a tárgyi emlékek szerények ugyan, de csendes, szemlélődő életükben több a megfigyelésre, feljegyzésre érdemes érték, biologiai és természeti ismereteik mélyebbek, többoldalúak, mint a csikós és gulyás népségnél. A szellemi megnyilvánulásokban rejlő ősiség mindig becsesebb, mint a leírásra különben igen alkalmas tetszetős tárgyi emlék. A juhászok magukat az őrzött állatok faja szerint két főcsoportba osztják : riskás az, aki alföldi fehér vagy debreceni