Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)

Függelék - Ásatások a nagy- és kisgúti templomhelyeken

7 4 9 Ásatások a nagy- és kisgúti templomhelyeken. Debreczenhez nagy számmal tartozó pusztatemplomhelyek közül 1913-ban a Gúthon levőket ásattuk meg. A gúthi puszta közgazdaságilag ugyan Szabolcs vármegyéhez van csatolva ; de a közel tízezer holdas praedium legnagyobb része Debreczen városáé, kisebb része pedig debreczeni polgároké. Az ásatás tehát nem extra dominium történt. Tervünk eredetileg a nyíradony — acsádi törvényhatósági út jobb oldalán ma is fennálló ,,gúthi-templom" alapfalainak teljes felásatása volt ; azonban már a munka első napján értesültünk, hogy a meglévő romoktól két kilométernyire, északfelé, az országút túlsó oldalán, a ,,gúti-teleknek" nevezett városi major délnyugati sarkánál, téglatörmelékkel borított másik dombocska is van, melyről a pusztai lakosok nem tudják, micsoda épület állhatott ott valaha. A guthi árpádkori templom romjai. A mi feladatunk volt, hogy a ma élő emberektől már el­felejtett másik gúthi-templom helyét is megállapítsuk. A belső templom hajójának déli, nyugati és északi tégla­falai, kevés kivétellel, ma is fennállanak ; még pedig az eredeti magassággal ; noha körülbelől 650 esztendő viharzott el fe­lettük és harmadfélszáz esztendő óta az emberek barbarizmusá­tól is sokat kellett szenvednie az elhagyatott, védtelen épület­nek. Húsz-huszonöt éve lehet csak, hogy a pusztuló építészeti emléket, mely a herpályi árpádkori, meg a zeleméri csúcsíves ízlésű csonkatornyok mellett Debreczen vidékén egyetlen közép­kori rom, a városi tanács dicséretre méltó módon gondozás alá vette. Azóta akácfáktól árnyékolt árok- és töviskerítés veszi körül a puszta-templomot ; a roskadozó falakat pedig nagy jó 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom