Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHAEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - M. Nepper Ibolya: Sárrétudvari és környéke a XIII. századig
sorban görögbetűs felirat A lábfejek egymással párhuzamosan zsámolyon nyugszanak. A hátsó oldalon az imádkozó, dicsfénnyel övezett Máriát — a négy evangélista kerek medallionba helyezett mellképe veszi körül. Az ereklyetartó kereszt felső és alsó végén lévő 2—2, illetve 1—1 fülecske az oldalakkal egybeöntött, melyeket fönn egy széles, hornyolt, két füllel ellátott láncszem egészíti ki, — mely egy vízszintesen behelyezett szegeccsel rögzíthető a zárszerkezethez. Alul a fülecskét csak egy szegecs zárta. 9 2 A sír egy 10 év körüli gyermeké volt. Jóllehet, a nyakban hordott bizánci ereklyetartó bronz keresztek a X. század közepétől a XI. század utolsó negyedéig mutathatók ki a temetkezésekben, itt a leletösszefüggések alapján nem tehetők későbbre a X. század harmadik negyedénél. Egyébként mindezt erősíti az is, hogy 933. évi merseburgi vereségük utáni időszakot igen intenzív bizánci orientáció jellemezte. A sír a temető rendjében elfoglalt helye alapján is kétségtelenül egyike a temető lezárása előtti utolsó síroknak. Ereklyetartó keresztünk legjobb analógiája a Vatikánban került elő egy VII. századi püspöksírból. 9 3 > A lélekhit kérdésköréhez kapcsolódik szerintem a különböző tárgyakon feltűnő sokféle állatábrázolás. Kiemelkedő művészi megfogalmazásúak a ragadozómadár-fejet ábrázoló, 103. számú sírból előkerült aranyozott ezüst nyeregveretek. A most üresen tátongó szemek helyén egykor ékkő berakás lehetett. Ugyanebbe a körbe vonható a szórványként előkerült aranyozott ezüst kaftáncsüngő felső tagja is. Megformálásában igen archaikus a pjervomajszkojei koronggal feltűnő hasonlatosságot mutató áttört, ló és lovasát ábrázoló öntött, füles bronzkorong. A 267. számú, leányka sírjában lelt áttört bronz korongpár mitikus lófigurái a temető sírjaiban lelt állatábrázolások skáláját gazdagítják. A kislány sírjának jelentőségét fokozza, hogy a korongpár kopásnyomaiból és a felvarrást szolgáló fonalmaradványokból pontosan megállapítható a korongpár rögzítési módja a hajfonathoz. Ez, feltételezésem szerint közvetlenül történt, bőrszíj vagy textil applikáció nélkül. Ennek ugyanis semmi nyomát nem találtuk. Feltételezzük, hogy a szorosan befont haj kibomlását megerősítették egy zsineggel, s azután ehhez a zsineghez erősítették a korongot annak felső ívével két helyen, ahogyan ez a kopásnyomokból pontosan megállapítható. Ez a két pont olyan helyen volt, ahol a minta maga is nyújtotta a lehetőséget a legbiztosabb felerősítésre. így a korong a hajfonathoz erősítve annak mozgását is követve sem jobbra sem balra nem csúszott el. A hajfonat feltételezhetően mintegy természetes hátteret adva az áttört mintának, látványban is mindig tetszetős formát mutatott. A fej ékszereihez tartozott még egy sima ezüst nyitott fülbevaló karika. Nyakában pedig cyprea kagylókkal teletűzdelt hálómintás és színes berakott dudorokkal díszített különböző színű pasztagyöngyök sora. Karján a ruha ujját nyitott ezüst karperec fogta össze. A Sárrétudvari Hízóföldön végzett leletmentő ásatás során a női sírok feltárása az esetek nagy százalékában eredményezte azt a megfigyelést, hogy milyen volt a ruha szabása s a hajviselet. A díszítések elhelyezkedése alapján készíttettem el a rekonstrukciós rajzokat. 9 4 A honfog92 Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye IV. 90. 156. 1. 93 Lovag Zsuzsa szíves szóbeli közlése, melyért ezúton is köszönetet mondok. 94 A rekonstrukciók készítője Lacza Márta Munkácsy-díjas festőművész és Dékány Ágoston grafikusművész. 52
