G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TÁRGYKATALÓGUS - Udvari és lovagi nevelés
UDVARI ÉS LOVAGI NEVELÉS A 4. században élt Aelius Donatus műve a középkor leggyakrabban használt latin tankönyve volt. A kódexet Simon melki bencés szerzetes másolta a fiatal király számára, tartalmaz még egy Lászlót dicsőítő verset, egy, a világ megvetésére buzdító költeményt és Johannes Gerson párizsi majd bécsi egyetemi tanárnak rövid kompendiumát a katolikus hitről. A címlapra Mihály bécsi címerfestő az ifjú királyt festette le Szent Péter és Szent Kálmán társaságában. írod.: K. Holter — K. Oettinger: Les principaux manuscrits á peintures de la Bibliotheque Nationale de Vienne: Manuscrits allemanda. Bulletin de la Société Fran^aise de Reproductions des Manuscrits á peintures 21 (1938) 107-108.; ÖNB. Abendländische Buchmalerei. Katalog der Ausstellung im Prunksaal. Wien 1952. 41. Nr. 90.; A. Lhotsky: Die Bibliothek Kaiser Friedrich III. MIÖG 58 (1950) 124-135.; Kódexek 110. Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 23* VA. 265 II. Lajos király nevelőinek hitlevele Versprechenbrief der Hauserzieher des Königs Ludwig II. (Facsimile) 1516. [április 24] (Magyar Országos Levéltár, Hunyadi es. levéltára) Az eredeti: egykorú másolat, papír. 220 x 300 mm II. Lajos király nevelői: Brandenburgi György és Bornemissza János gyűruspecsétjükkel megerősített írásukban hercegi és lovagi becsületszavukra fogadják, hogy az ifjú királyt hűségesen, szorgalmasan és féltő gonddal fogják nevelni és semmi olyan tanácsot nem adnak neki, ami az ország kárára lenne, sőt a rendek hozzájárulása nélkül az országból ki nem viszik. II. Ulászló király 1516 március 13-án hunyta le a szemét, s helyébe a még gyermek fia, II. Lajos lépett. Végső akaratával II. Ulászló Brandenburgi Györgyre és Bornemissza Jánosra bízta a fiát. Az április 24-re összehívott országgyűlésen az ifjú király nevelői és tanácsosai a rendeknek fogadalmat tettek, tisztükben tisztességgel fognak eljárni. írod.: Békefi: Népoktatás 392-393., 228. sz. Magyar Országos Levéltár, Dl 37999. É.G. 266 Metszetek a Weisskunig-ból Stiche aus dem ,Weisskunig" a) Az ifjú Weisskunig három más ifjú társaságában tanul egy mestertől Der junge Weisskunig im Kreis von drei Jungen beim Lernen (Fotó) b) Az ifjú Weisskunig a hét szabad művészetet tanulja Der junge Weisskunig lernt die sieben freien Künste (Fotó) 1511 Az I. Miksa császár életét bemutató rézmetszetsorozat első darabjai az ifjú Weisskunig oktatásának egyes jeleneteit ábrázolják; tehetségét az írásban; és hogy hogyan tanulta a 7 szabad művészetet. írod.: Der Weisskunig, nach den Dictaten und eigenhändigen Aufzeichnungen Kaiser Maximilians I., Hg. von Alwin Schulz Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses VI. Wien 1888. Wien, Österreichische Nationalbibliothek Cod. 3033-, fol. 18b., 20b 267 Lovagalakos kályhacsempe Ofenkachel mit Ritter 1500 k., Besztercebánya zöldmázas agyag, Besztercebánya (Banská Bystrica), Ébner-ház m.: 265 sz.: 215 v.: 100 mm Az Ébner-ház építési munkálatai során 1907-ben számos kályhacsempe került napvilágra, amelyek több mestertől származnak, és a városi fazekasság magas színvonaláról tanúskodnak. A bemutatott csempe mintába nyomott előlapjához korongolt hátlapot ragasztottak. A hozzúkás, kereteit előlapon futó lovon ülő fiatal lovag ábrázolása látható, lovagi viseletben, tollas fövegben. írod.: R Vóit — I. Holl: Alte ungarische Ofenkacheln Bp. 1963 Abb. 33.; E. S. Cserey: Fliesen, Kacheln, Öfen. Die Sammlungen des Budapester Museums für Kunstgewerbe, Kap. VI., Bp. 1980. 153.; Schallaburg 1982, 709. sz. Budapest, Iparművészeti Múzeum, 1. sz. 6552. Cs.É. 268 Cserép játékló Spielpferd aus Ton 13. sz., osztrák? zöldmázas agyag, lh.: Buda, északi előudvar 45 x 45 mm Agyagból formázott zöldmázas lófigura, lábai szétterpesztettek, a feje leszegett. Szügyén 0,4 cm átmérőjű lyuk található. Jobb mellső lába és fara törött. A lovagi bajvívást utánzó játékok közé tartozott. írod.: S. Petényi: Games and toys 95-98., XX. 1. ábra Budapesti Történeti Múzeum, Középkori Osztály, 1. sz. 81.245 P.S. 231