Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

sára vonatkozó határozata Győrött csak későbben léphetett életbe. A nyomasztó viszonyok kedvezőbbre fordultával Dallos Miklós győri püspök — e város szülötte — első alapítá meg a győri papnöveldét és evvel együtt a lyceumot is, e célra 25000 rajnai forintot tévén le ala­pítványul; az egyházmegye papnövendékei (számra 12) azonban ekkor még a bécsi Pázmánféle intézetben képeztettek, melynek alapjához Dallos alapítványa is csat oltatott. A lyceum tulaj donképi megalapítója Széchenyi György püspök volt, ki 1688-ban ott hol jelenleg is a papnövelde áll, házat építtetett és a növendékek oktatását a szent-Benedek rendüekre bízta ; a növen­dékek egy része azonban még ekkor is a bécsi és nagyszombati egye­temekben, nemkülönben Rómában képeztetett a felsőbb theologiai tanul­mányokban; miglen Sinzendorf Frigyes gróf bibornok s győri püspök, növendékeit mind saját felügyelete alatt kívánván oktattatni, a kül­földön levőket hazahivatta, s mivel a papnövelde az ilykép felszapo­rodott számú növendékek befogadására szük volt, 1732-ben arra egy második emeletet építtetett, az oktatást pedig a Domonkos rendüekre bízta; s itt veszi kezdetét tulajdonképen a győri püspöki lyceum. Későbbi püspökök a tanszékeket kegyesrendüekre bízták, míg váson­keői Zichy gróf püspök ezeket a tanárkodástól felmentvén, 1744-ben a növendékeket ugy a bölcsészeti mint a theologiai tudományok hallga­tása végett a jezsuiták collegiumába küldte, jutalmul a collegiumnak 650 forintot rendelvén a seminárium pénztárából. Taníttatott pedig a hittudományi szakban : a sz. irás magyarázata, ágozatos hittan, erkölcs­t; n és egyházi jog. Az 1763 évi június hó 28-án dühöngött földrengés a város nagy­részével együtt a papnövelde épületét is romba döntötte, de Zichy gróf püspök azt 1766 évben újra fölépítetté és azon állapotba helyezé, milyenben azt az ujabban történt átalakításig láttuk. II. József 1784-ben egy rendelettel a püspöki lyceumokat eltö­rölvén, a győri növendékek a pozsonyi központi (generalis) papnö­veldébe küldettek, Győrött csupán a bevégzett theologia ismétlése s a lelkipásztorkodáshoz szükségelt különös ismeretek megszerzése végett töltvén egy évet, az e célból fennálló intézetben. II. Lipót 1790­ben a generalis seminariumokat feloszlatván, a győri papnövelde ismét visszanyerte régi lakóit, és Fengler püspök által ujolag a tanulandó tárgyak tekintetéből szerveztetvén, a tanítás most már — egy tanár kivé­telével megyebeli papokra bízatott, és azóta ezek által volt ellátva. Ekkor nyert szervezetében áll fenn jelenleg is, csupán az előadá­sul használt tankönyvekben történt azóta változás, tekintettel a tudomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom