Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Flórián Mária: Polgárosodág a 18. századi magyar közrendű férfiak öltözködésében. A mellény

átöltöztetése alkalmával adtak „dolmány helyett egy kis leiblit, hogy a hideg is majd meg veszi őket benne" (Rettegi 1970, 324). Az egyenruhák kiállításában a 18. század derekától egyre gyakrabban a német szabók és a vékonyszabóként megkülönböztetett mesterek jeleskedtek. Az 1770-es években az egri vékonyszabók „Egy kocsisnak való egész liberianak úgy mint mentenek dolmánynak berletlen nadrágnak" varrását vállalták, amelyben nem szerepelt még mellény.

48 A Gömör, Nógrád és Esztergom vármegyei magyar szabóknál viszont a cselédnek való mente és dolmány mellé a lajbli is illett, ami már bizonyosan mellény volt, mert az árszabások szerint ugyanitt készült ujjas lajbli is.

4

9 Idővel a vékonyszabók - gyakorlatilag a német szabók vásármíves változataként - több méretben előre gyártott lajbikkal járták a vásárokat. A soproni magyar szabók 1793-ban német ruhákat is varrtak: kaputot, ujjatlan kamizolt, német nadrágot, de a „magyar öltözet", a mente-dolmány-nadrág náluk még hagyományos összetételben készült (Domonkos 1980, 77-78). Hat észak-magyarországi vármegye ugyancsak 1793-as árszabását előkészítő kalkuláció

5

0 alapján részletesebben tájékozódhatunk arról, hogy akkor, ott önálló ruhadarabként ujjas és „derékra való",

5

1 azaz „ujjatlan lajbit" is varrtak kék posztóból, karasiából és pokovai posztóból, amelynek bélése vászon, veres kisniczer

52 és „tarka"

5

3 vászon lehetett, zsebét vászonból szabták, és árába beleszámították a varráshoz szükséges cérnát és teveszőrt, az ujjas lajbi esetében a gombokat is. A drágább ujjas lajbin 2 sor lyuk és 3 gombsor is lehetett. Készült selyemsujtásos lajbi is. Az ujjas lajbin 21 napot, az igénytelenebb ujjatlan lajbin 11 napot dolgozott egy legény. A „Közönséges posztóbúi, közönséges gazda embernek" való öltözetet az alábbi, tételenként rendelhető darabokból is összeválogathatták: „belletlen mente", „Ordinari Dolmány", „Ujjas Lajblitúl 1. sor lyukkal és gombbal", illetve „Kissebb újjas Lajblitúl két soros lyukkal és 3. sor gombbal", „Derékra való közönséges Lajbli", „Béllet nadrág", „Bélletlen nadrág". A libériának számító ruhadarabok közül az árszabások szerint 4 méretben készült: „Három sor sújtásos forma nélkül való mente", „Ugyan ollyas hozzá való Dolmány", „Három soros forma nélkül való nadrág". Ezekben az években jelentek meg a magyar szabók termékei között az ujjas és ujjatlan lajbi párhuzamaként az ujjas mellett az ujjatlan dolmányok, vélhetően a dolmány szabását követő mellények, hogy ezután országszerte megtaláljuk őket a 4

8 BAZMI^Miskolc IV. A. 501/b. MAT. XVI. FS. I. FR. 159. 1771. Eger, Heves és Külső-Szolnok vm. 4

9 BAZML-Miskolc IV. A 501/b. MAT. XVI. FS. I. FR. 190. 1777. Pelsőc. Gömör vm.; NML Közgyűlési Iratok IV. 1/b. Fase. B. Nr. 50. 1-16. 1778. Losonc, Nógrád vm. és NML Közgyűlési Iratok 96. G. 26. 1-23. 1777. Esztergom, Esztergom vm. 5

0 BAZML-Miskolc IV. A 501/e. 258/1793. 1792. jan. 17. Kassa, Abaúj, Borsod, Zemplén, Sáros, Szepes, Torna vm. 5

1 A mellény értelmű derekas, a derékra való szó különböző változatait 1. Szinnyei 1893-1901,1. 395. 5

2 Kisnicér egy 15. század óta ismert posztófajta. Mollay 1982, 359. 5

3 A korabeli nyelvben a festők által kékre vagy feketére festett, mintás vásznat, gyolcsot jelentette. 201