Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

László, Puntigám Rezső, dr. Riesz Ignácz, Schreiber Ignácz, Stein Bernát, Stirling Tóbiás, Späth Gyula, Szendrői Sándor, SZÜCB János, Tó h Gyula. Veöreös Jenő, Wottitz Károly. Szavazati joggal biró tisztviselők : Zeehnieister Károly kir. tan. polgármester, dr. Angyal Armánd főkapitány, Kiss Ferencz főjegyző, Fiigi Ágoston tanácsnok, Szőts Árpád, tanácsnok, Hidy Ernő tanácsnok, dr. Petz Lajos tiszti főorvos, Szily Zoltán tiszti főügyész, Ódor István főmérnök, Schadl József főszámvevő, Niís István pénztáros, Veöreös Boldizsár I. aljegyző, Bánóezy Jenő tb. főszámvevő, Némethy Pál II. aljegyző, Visky József levéltáros. liszteletbeli tisztviselők : Németh Elek tb. ügyész, dr. Deáky Zsigmond tb. ügyész, dr. Rapoch Frigyes tb. ügyész, S/auter József tb. főkapitány, Demetrovits Szilárd tb. alkapitány, dr. Guttmann Lipót tb. főorvos, dr. Leszlauer Lipót tb. alorvos. 2. Győr sz. kir. város tisztikara. Polgármester Zeclimeister Károly kir. tan. árvaszéki elnök. Főjegyző Kiss Ferencz polgm, helyettes. Tanácsnokok Klutzár Ágoston, Szőcs Árpád Fügi A ponton, Hidy Ernő. 1. aljegyző Veöreös Boldizsár. II. aljegyző Wennesz Jenő. Főügyész Szily Zoltán. Tisztb ügyészek dr. Deáky Zsigmond, Németh Elek, dr. Rapoch Frigyes. Közigazgatási iroda. Kiadó Tóth Béla. Iktató Csuday János. Irattáros Kovácsics Sándor. Rendőrség. Főkapitány dr. Angyal Armand, Alkapitány Szauter József, tl> főkapitány. Hadnagyok Demeticvics Szilárd tb. alkapitány. Tóth Dezső. Rendörfogalmazó Nagy Mihály. Kiadó Haberland Frigyes. Iktató Argay Károly. Állatorvos Perl Arnold. ZECLIMEISTER KAROLY kir. tan. polgm. királyt Stilfridnél 1278-ban pünkösd után, ki 1271-ben Györvárosát is pusz titotta. Nézzétek az egyesület diadalmat arat. Ne keressétek a szétválást, a felbomlást, mert ez megsemmisülést hoz. 1795, nov. 28-án három szövetséges feloszlatta az önmagával meghasonlott Lengyelországot és most nincsen Lengyelország. A koronázás örök emlékű aktusát festi azután Mohi apátkanonok-plebános a királyi eskü szentségét vázolva, hangsúlyozza, hogy ugyanezen esküt követeli a király hű vitézeitől. A história tanulságokban gazdag lapjainak mozzanatait tárja föl a katonák előtt s megkapó szinekben ecsetelte a szigetvári hősnek, Znnyinek hőstetteit. Majd ismét reátérve az eskü fontosságára, igy folytatja és fejezi be szép intelmi szózatát : „Vegyetek ezekből ti is példát — az Isten, a haza s a király iránti hűség, szeretet példáját, Adjátok meg ti is Istennek, a mi az Istené s királymik s hazának ami a királyé, hazáé. Esküdjetek ti is oly igazán, mint Zrínyi Miklós vagy mint az ö katonái s azon magyarok, kik az 1741-ik országgyűlésen igy kiáltottak fel : életünket és vérünket a mi királyunkért, hazánkért, szabadságunkért s a mit ott mondottak, azt tettel is valósították : nem sokára 80,000 magyar fegyverben öltözve állott. Nemsokára nemcsak az örökös tartományok megtisztultak az ellentől, hanem Münchenben a magyar győzelmi zászlók lobogtak, Berlinre a mieink harczi sarezot vetettek és Nádasdy áttört a Rajnán és Lotharingiát meghódoltatta, Ne hozzatok ti is, kedves vitézei hazámnak soha gyalázatot zászlóitokra, mely Caldeiránál oly fényes gyözödelmes napokat látott, melynek emlékét évenként vitéz ezredes uratok intézkedése folytán okt. 20. hála istentisztelettel ünnepelitek ; ne hozzatok gyalázatot a magyar névre, a győzedelmes dicső osztrák-magyar hadseregre. Isten áldása, segélye ugy lesz mindég veletek s a haza hálájára ugy lesztek mindég érde-mesék. Ámen."