Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

II- ik polgári, úrbéri és váltókereseti tanács. Tan/cfeinök : Ternovszky Béla; birák : Schmidt Géza, Kis Gábor, Biró Antal, dr. Kársa y Lajos, Sarlay Ferencz, Somogy János ; tanácsjegy zök : Náöa&dy Aladár, dr. Misíay III- ih polgári és büntető tanács. Tanácselnök: Zoltán Géza; birák: dr Ulyarik Gedeon, Horváth Kálmán, Fal inyi Gusztáv, Mészöly Lajos, Lupia Tivadar, dr. Tassy Pál; tanácsjegyző: Zsindely Ferencz. A győri kir, Ítélőtáblához következő kir. törvényszékek tartoznak : a győri (a győri, szentmártoni, téthi, magyaróvári, nezsideri járásbíróságokkal), a komáromi (a komáromi, esztergomi, muzslai, nagyigmándi, ó-gyallai és tafai járásbíróságokkal), a soproni (a soproni, csepreghi, csornai, íelső-pulyaí, kapuvári, kismartoni és nag)rnartoni járásbiróságokkai), a szombathelyi (a \ zombaiheU i, feisö-eöri, kis czelíi, köimt-ndi, köt-zegi, muraszombati, némelujvári, sárvári, szentgotthárdi és vasvári jajásbiróságokkal), a veszprémi (a balatonfüredi, devecseri, enyingi, pápai, veí-yjrénii is zirczi járá&biiótágokkal), végül a zalaegerszegi (az aísó-leridvai, sümegi, tapolczai és zalaegerszegi járásbíróságokkal). A győri kir. ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek és járásbíróságok. 1. Győr. Einök : Sebő Imre, birák : Tham Frigyes, Gerebényi Károly, Németh Pál, Sipos László, Már József, Proszt János, Hamza József; albiró : Hlavács Gyula, jegyző: Limbt ck Sándor, aljegyzők: Bruck Lajos, Kovács Zsigmond, Csizmadia András, Eckensberger Károly, Stúr János, Brettenhofer Ödön ; joggyakornokok : Brückler Lajos, Cserhalmi István, Tüskés Dezső; irodaigazgató: Manzer Mihály, irodatisztek : Maldényi Mároly, Berényi Antal ; Írnokok : Major József, Biró Márton, Vándor Ignácz, Szabó István, telekkönyvvezető: Losy Ede, Csury Mihály; A Jókai ntczáM. 1894. január hó. A vigadóból a fellobogózott ulczákon át a Jókai-nlczálioz vonuit az ünneplő közönség, hogy az uiczát ünnepélyesen megkeresztelje dicső fiának nevére. A dalárda rázendítette a Hymnust. Szivet leiket lelkesítve vitte a lég a hangot tovább-tovább és a végén visszhang gyanánt zúgott fel minden oldalról a lelkesültség éljme. Azután Szöts Árpád tanácsos lépett az emelvényre és a következő rövid, de hazafiságtól áthatott, lelkes beszédet mondta : Tisztelt ünneplő Közönség ! Szép és lélekemelő városaink törvényhatósági életének azon megnyilatkozása, hogy a haza jobbjait még életükben ünnepli, őket díszpolgáraikká választja, utczáit és tereit neveikkel jelöli meg. Azon jeleseink sorában, kiket városuuk az emiitett mórion ünnepelt, méltó helyet foglal el Jókai Mór, a koszorús iró, a kinek a tegnapi és a mai napo

t szenteltük és a kinek nevéről ez utczáj n

Jókai"-ulczának kereszteljük. (A lepe lehull.) Nem lehet feladatom az ünnepelt férfiú érdemeit számba véve egyenkint felsorolni, megtették ezt az arra nálamnál sokkal hivatottabbak, hisz az ö nevétől, az ö dicsőítésétől visszhangzott a közelmúlt napokban az egész ország, csak röviden arra akarok utalni, hogy ő a mellett, hogy büszkesége irodalmunknak, sőt számottevő jelese a világirodalom nak is : gondviselésszerű missziót teljesített a 48-at követő gyászos időkben. O volt az, aki bűbájos szavával a honfi sziv keservét megenyhítette, a nemzetei a kétségbeeséstől visszatartotta sőt benne a jobb jövő, a boldog feltámadás iránti hÁtet életre keltette. És a költő az igazság prófétáján' k bizonyult: a magyarok Istene az ő választott népét a legnagyobb megpróbáltatások közepette sem hagyta el ! Ugyanazért a legméltóbban azzal fejezzük be jelen ünnepségünket, ha egy