Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.

Az inzurrekció idejétmúlt donkisottéria volt. Nem volt a napóleoni időkbe való komoly dolog, azért fulladt nevetségbe. És ez a nevetségesség tette tönkre a nemesség tekintélyét is. Érezték ezt a nemesség okos fejei és ezért kívánták a jobbágyság felszabadítását. A rokonszenves regény címe Dixi, mert Király püspöknek minden mondatát evvel fejezte be, ez volt kedves szavajárása. IV. Jókai Mórnak három nagy történelmi regényében találunk győri vonatkozásokat. „A névtelen vár" 1876-ban jelent meg. Jókairól az a téves vélemény van elterjedve, hogy nem törődött a történelmi forrásművekkel, nem azokból merítette epikai hitelét, hanem képzeletének bűvös ujjából szopta minden történelmi alapot nélkülöző meséit. Pedig igen sok és bő tájékozódást szerzett a nagy regényíró, mielőtt még meséjébe belefogott volna. A Névtelen vár írásánál is több forrásműve volt. Ezek közül nevezetesebbek Bülau Frigyes: Geheimnisvolle Menschen című művének az eishauseni ismeretlenekre szóló része. (Lásd: Képes Folyóirat 1887. évfolyamában: Az eishauseni ismeretlenek c. cikket.) Jókai forgatta Temme és Pittaval bűnügyi krónikáit és kéziratban olvasta Kisfaludy Sándor apologetikus művét: a Nemesi felkelés történetét. (Azóta kiadta Gálos Rezső Kisfaludy Sándor hátrahagyott műveivel. 1931-ben.) Jókai regényében a Fertő és a Hanság vidékét írja le, de Győr környékét is. Győr a második kötetben szerepel, a magyar nemesi inzurrekció leírásánál. Jókai úgynevezett „Rettung"-ot kísérelt meg, meg akarta védeni regényben regényszerűen a felkelést a nevetségességtől, mert hisz Győr mellett, a kismegyeri csatában futamodott meg Napóleon előtt a nemes had egy része, és a köztudatban úgy élt ez a vereség, mint nagy szégyen. „Retirálj, retiraij, Komáromig meg sem állj!" ezt énekelték az inzurgensek kicsúfolására. Jókai Kisfaludy Sándor kéziratát felhasználva, példákon mutatja be, hogy milyen hősiesen verekedett a felkelők nagy része. Jókai leírja a győri csatát, de csupa apró képet kapunk, bizottság. Pannónia-nyomda. Győr, 1897.) Ezt olvashatjuk Bodnár István honvédalezredes nyomán, aki a „Hadtudományi Közlemények"-ben részletesen leírta a csata lefolyását. „A nemesi fölkelés csapata a győri csata előtt négy héttel kezdtek alakulni, kiképeztetésben nem részesülhettek, mikor már háborúba kellett állaniok, fölszerelésük hiányos volt, úgyhogy puskáikkal lőni nem lehetett, mert azoknak egyes alkatrészei hiányoztak. Mindennek dacára lelkesedéssel követték vezérüket, József nádort." — A kudarc oka a kiképzés és a kellő fegyelem hiánya és ennélfogva az igazi katonai szellem hiánya volt. Ad hoc sereggel csatát nyerni nem lehet!