Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban II.
Harsányinak megvan az az isteni adománya, hogy elhihetővé tudja tenni ezt a fantasztikus ötletre épített képtelenséget. Amikor olvassuk, elhisszük neki újfajta, tudományosképű rémmeséjét és félünk és borzadunk a pokoli gépezettől. Merész meséjét Wells modorában dolgozta fel. A főhősök jellemzése sikerült, bár egyik bírálója a regénynek még a Bibliát is ki akarta javítani, amikor az ifjú doktor tudományszomját hibáztatja. Éva is tudta, hogy póruljár, ha a tilos gyümölcsből eszik, még sem tudott ellenállni a kísértésnek. A doktor is tudta, hogy a gép csak rosszat hozhat, még is kísérletezett vele, még a menyasszonyának életével is, — pedig szerette. „Nitimur in vetitum semper cupimusque negata." A három kísérleti nyúl tragikus halála azért érdekel bennünket, mert győri emberek után mintázta őket az író, sőt az öreg orvos is helybeli modell után készült. (Sikor doktor.) Valóban éltek, ha más név alatt is, Wald, az öreg könyvkereskedő; — az éjjeli őr: Csolla bácsi; — és páter Cölesztin, a karmelita prior. A tüdővészes karmelita priort Istenben boldogult páter Fülöp Cyrill után mintázta, aki irodalmi munkássága és vonzó egyénisége miatt országszerte kedvelt ember volt. Káldyban, a városkáplánban, aki az egész történetet bölcs megjegyzésekkel kommentálja, saját magát rajzolta az író. A regény bővelkedik Győr városáról ügyesen kiszemelt pillanatfelvételekben. A Káptalandomb, a karmelitarendház és templom, a Kazinczy-utca, a Piactér, a régi Belváros girbe-gurba sikátorai támadnak fel szemünk előtt. Az eseményeket az író bonyolítja le, de néha-néha beleprédikál a pap is, és ez rontja egy kissé a művészi hatást, túlságosan kikandikál néha az elbeszélésből az erkölcsi tanulság lólába. Harsányinak van egy másik regénye is, melyben van néhány győri vonatkozás. 21 ) „Ami nélkül nem élhetünk." Megjelent az Élet 1918. évfolyamában, könyv alakjában nem jelent meg. A regény elmondja a Puky-család történetét.. . A Pukyak ellumpolták vagyonukat. Hitelezőjük: Thaler Zsigmond megveszi agyonterhelt birtokukat, olyan kikötéssel, hogy amelyik napon visszaadják a tőle kölcsönkapott pénzt, visszavehetik, addig ő csak mint bérlő szerepel, s a bérösszeget megtartja kamat fejében. Az öreg Puky Győrbe költözik írnok21 ) Lám Frigyes: Harsányi Lajos regényei. Alkotmány. 1938. június 39. sz. Lám Frigyes: Harsányi: Az óra egyet üt. Élet 1918. november 24. Harsányi Lajos költészete című tanulmányában Várdaj Béla (Magyar Kultúra. 1918. július 9—31. 1.) „Az óra egyet üt" című regényt lélektani abszurditása miatt rossznak mondja, de megengedi, hogy vannak benne kellemes, költői hangulatrajzok Győrből és a Fertő vidékéről. Harsányinak nem való a regényírás, mert ő csakis lírikus. Ugyancsak Várdai Béla megismétli a Magyar Kultúra 1918. évi szeptemberi számában ítéletét, Harsányi regényeit elhibázott alkotásoknak mondja. Aki tudja, mi a jó regény, nem is mondhat egyebet róluk. Lám Frigyes: Harsányi Lajos és Győr. (Győri Hirlap 1934. március 4.)
