Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Gálos Rezső: Egy dunántúli költő
megemlítjük még, hogy három évvel utóbb az ősz Virág Benedek tiszteletére rendezett ünnepségen Kisfaludy Károllyal is megismerkedik s 1825-ben meglátogatja Pannonhalmán Guzmics Izidort. Jól ismerte Pázmándi Horváth Endrét, Thaisz Andrást, Döbrentei Gábort, Mailáth János grófot, általában: a Kazinczy körének Pesten élő vagy ott megfordult minden tagját, a kor szellemi áramlatának hordozóit. Velük tűnt el az irodalmi közéletből. Bizonyára ismerte az új nemzedéket is, Toldyt, Bajzát s főképpen Vörösmartyt; megérte Petőfi, Arany, Jósika, Jókai, Kemény feltüntet — de velük való barátkozásának nincsen nyoma. A harmincas években Lucanus Pharsaliáját fordította s eljutott hét énekig (ez meg is jelent). Igazában azonban már csak a jogtudománynak élt s az Akadémiában is azzal szerepelt. Vele együtt megöregedett mindenki, aki az új irodalom első zsendülésében Kazinczyért lelkesedett s túlélte a „praeses" halálát. Eszméiket új eszmék váltották föl, a zászló körül mások, fiatalok gyülekeztek. Sztrokai Antalt elfeledték. Annyira el, hogy még szakemberek sem igen tudják, mennyire lelkes, buzgó tagja, számottevő része volt Kazinczy körének, s — ezt próbáltam megmutatni —: az irodalmi életnek. Lucanus-fordítását megbecsülték; epigrammáit sokra tartották; eposzi kísérletei elvesztek. (Kár értük, mert 1800 előtt, tehát olyankor fogott hozzájuk, mikor még úttörő lett volna velük.) Lírai költeményei is leginkább kora ifjúságából valók. Ezek azonban megmaradtak s nem értéktelenek, összegyűjtve is ki akarta őket adni, még Festetics György mellett való foglalatossága idejében: a hercegi könyvtárban, Keszthelyt őrzik ezt a kéziratát, amelyet a grófnak ajánlott. 21 ) A kiadásra kész kötet címe: „Nemescsói Sztrokai Antal' VIRÁGKOSZORÜJA, úgymint Erdőknek III, 22 ) Szerelmeknek III könyvei némely Elmedalokkal és Elegyes költeményekkel egyetemben." E versek mind ifjúságából, 1803 előtti évekből valók, nem egy 1799- és 1800ból. Hogy a versírást azután is kedvvel művelte, annak is van egy érdekes emléke. Említettük, hogy jogász korában Révainak is kedves tanítványa volt. Ügy nézem, hallgatóit Révai maga is buzdítgatta magyar versek írására. 1803-ból s talán még egy-két évvel utóbbról így maradt meg néhány verse — Révai hagyatékában. 23 ) E két forrásból közlöm mutatóba hét kiadatlan költeményét, 24 ) a magyar rokokó-líra új emlékeit. 21 ) Mások kézirataival egybekötve, II. 423. sz., Miscellanea. 22 ) A Silvae mint verscsomók neve, régóta divatos volt nálunk. Szilágyi Sámuelnek fia elégette verseskötete is ezt a címet viselte. 2S ) M. Nemzeti Múzeum könyvtára, 1310. Quart. Hung. sz. Révai egy Amalthea c, általa tervezett folyóirat számára gyűjtötte az anyagot. Ez a csomó a fenti sz. köteg. 24 ) Az első öt a keszthelyi, az utolsó kettő a múzeumi kéziratból való.
