Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

SZEMLE - Könyvszemle III.

S^zewtLe DtiUiii a&zem le. HARSÁNYI LAJOS: FEJJEL NAGYOBB MINDENKINÉL. Budapest, 1940. Révai. 276 1. Vászonkötésben 5.40 P. Harsányi Lajos új regényének megjelenése jelentős irodalmi eseménye Szent László jubiláris évének. A dunántúli tájak kiváló költője ezzel a szívigható könyvvel koszorúzza meg a nagy magyar katona, államférfiú, uralkodó és szent legendák sugaraitól fényes emlékezetét. Az írót nem kell bemutatnunk. Az újirányú katolikus líra merész úttörőjének művészi eszközeit ismeri és méltányolja az olvasó közönség. Sokhúrú lantjának finom zenéjéből a korral haladó, nemesen gondolkodó és érző ember hangja csendül ki. Ismeri a mai ember vágyait, örömeit és gyötrelmeit, izgató kérdéseit, boldogságának forrásait. Látó szemmel világítja át az emberi szív örvényeit, de kifogástalan tájékozottsággal igazodik el a ködbevesző korok szellemi világában is. Árpádházi szentjeinkről írt regényeivel (A szent asszony, Az elragadott herceg, A nem porladó kezű király) meggyőző bizonyságot adott erről. Új regénye még jelesebb tanúságtétel. A regényírásban alkalomszerűség is irányítja. Egyegy jubileumi év új történeti arcképet termel. Ezzel jelzi a szerző, hogy az ünneplő magyarsággal való együttérzés is inspirálja az alkotásban. A szereplő személyek jellemzésében, az elbeszélésben nem engedi érvényre jutni a célzatosságot művészi tárgykezelésének öntudatossága, a mélyebb vizsgálódás mégis megtalálja a természetes kapcsolatot a történeti életregények gondolatvezetése és a mai magyar lélekvizsgálók fájó megállapításai között. A csonkaország társadalmi válsága, a testvéri segítésnek, az öntudatos keresztény világnézetnek és az erkölcsi fertő lecsapolásának kiáltó szükségessége úgy követik a költői szépségekben gazdag és mindig kifejező finomságokba olvadó mondatokat, mint a reménykeltő, terhes felhők járását a szomjas föld a májusi szárazságban. Ez a regény különösen alkalmas az elgondolkodtatásra. Bár érdekes és izgató regénybonyolításának gördülékenysége kényszeríti az olvasót, hogy engedelmesen kövesse Szent László fölfelé ívelő életútját a gneseni palota kertjéből a nagyváradi márványkoporsóig, mégis meg-megtorpan, mikor a történelmi háttérből eléje mered a válságokban és tragikus örvényekben bővelkedő örök magyar sors hű képe. Aki Szent László életregényének megírására vállalkozik, nem térhet ki az elő! a feladat elől, hogy elénk terítse