Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

vármegye, hivatalok és hatóságok, valamint a társadalmi egyesületek helyezték el koszorúikat az emlékművön. Az ünnepséget a kivonult katonai díszszázad díszmenele zárta le. A hősi emlékmű létesítésével Győr nem csupán nagy értékű műemlékkel gazdagodott, hanem szent kötelességet teljesített és magasztos eszmét, elesett hőseink emlékezetének megbecsülését, állította minden időkre a város polgárai elé. Könyvszemle Szabady Béla dr.: A »LÖCSEI FEHÉR ASSZONY, JÓKAI MÓR ES A TÖRTÉNELEM MEGVILÁGÍTÁSÁBAN. Győr, 1938. 188. Győr szab. kir. város négyévfolyamú női felső keresi értelmi iskolája 1937/1938. tanévi értesítőjében jelent meg eredetileg e tanulmány, amely tárgyánál fogva egyformán érdekli a nevelésügy munkásait és a törlénettudósokal, de az olvasó nagyközönségei is. Nagy mesemondónk, Jókai Mór történelmi regényeinek hitelessége és viszonya a történelmi igazsághoz, régóta foglalkoztatja a szaktudományt, azonban az egyes művek történelmi hitelét csak kevés esetben vizsgálták meg tüzetesebben. Szabady Béla dr. ezt a munkát végzi el az egyik legnépszerűbb Jókai regénnyel, a Lőcsei fehér asszonnyal kapcsolatosan. Érdekes az, ahogyan Jókai regénye meséjét szembeállítja a történelmi igazsággal. Ez a kettős kép rendkívül tanulságos. Szabady Béla dr. azonban nem áll meg ezen a ponton. Az összehasonlítás nyomán súlyosan marasztaló ítéletet mond. Nem csupán az egyes adatok értékelésében tévedett Jókai, hanem a kuruckor-vége lelkét nem értelte meg, nem tudta megérteni, mert félrevezette a 19. század vallási és erkölcsi szabadelvűsége. Jókai regényének ismeretében rendkívül tanulságos áttanulmányozni azt, amit Szabady Béla dr. a történelmi adatok és a kor helyes ismeretében a regény igazi történelmi alapjáról elmond. Megdöbbenve kell megállapítanunk az emberek és eszmények nagyarányíi meghamisítását. Egyenként veszi sorra a regény alakjait és az adatokra építő történetíró lelkiismeretességével mondja el azoknak igazi történetét. Az olvasónak lehetetlen meg nem döbbennie azon a tudatos lelkiismeretlenségen, ahogyan Jókai hőseit meghamisította. Hlég itt pl. Andrássy Péterre, a »dervis kapitany« alakjára utalnunk, akiből Jókai Istent-emhert tagadó, mocskosszájú, fanatizmustól megszállott kurucot formált. Aki azonban hibái mellett is a valóságban messze maradi Jókai emberi szörnyetegétől. Szabady Béla dr. tanulmánya a győri pedagógusok egy szakértekezlete kapcsán keletkezett. Az értekezleten azt vitatták meg, hogy a történelmi regények támogathatják-e eredményesen a történelemtanítást. Tanulmányával azok igazát támasztotta alá, akik nem kívánják a tanítás felelősségteljes munkájában a költői képzelet által félrevezetett írók műveit segítségül venni. Nem vállalhatják a felelősséget, mert az írói képzelet száguldása, amint Jókai is tette, nem ismer korlátokat és a tanuló fogékony lelkét helvtelenül befolyásolja, hamis eszmékkel telíti. Az élvezetesen és a kor lelke, valamint a történelmi adatok helyes