Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.
1S9 ) M. rájegyzése : Visszajött jűl. végén s aug. 3-ig volt Győrben. (Bárány-szálló). 140 ) Dr Balogh Jenő ny. igazságiigyminiszter, volt akadémiai főtitkár édesanyja. L. a köv. lev. teljes nevével és a 101. lev. 141 ) Nem volt az. Követte még A pálya végén 1914-ben. 142 ) Dr. M- Tivadarnéhoz intézett egyetlen levele. L. a Bev. 143 ) A Petőfi Társaság Petőfi-házának ügye 144 ) A Vaterland Noisser Richárd szerkesztésében és kiadásában 1843-ban indult meg Győrött. Hetenkint háromszor (kedden, csütörtökön és szombaton) jelent meg Kereskedelmi tudósítások s hazai meg külföldi napi hirek mellett szépirodalmat, művészetet is nyújtott. Volt ifjúsági- és élc-rovata is. A lapot 1844 farsangján Radákovits József (a későbbi Vas Gereben) tréfájával kigúnyolta, ötven jogászt vonultatott fel, kik potrohos németeknek öltöztek fel, vörös bunkós orrukra pápaszemet tettek és a Vaterlandot olvasva vonultak végig a győri főutcákon — a közönség hangos kacajától, nevetésétől és éljenzésétől kisérve. Ettől kezdve a lap sorsa meg volt pecsételve. Noisser 1846-ban kénytelen volt megszüntetni a lapot, amelyet ez a gúny ölt meg voltaképen. Ennek helyébe lépett a Hazánk Kovács Pál szerkesztésében. Ez is kereskedelmi és szépirodalmi lap volt, mely ugyancsak háromszor jelent meg hetenkint, de ez is rövid életű volt, bár Petőfi, Tompa, Arany is írt bele. A szabadságharc küzdelmes napjai ban 1848. augusztus 8-án jelent meg utoljára az 1847. január 2-án megindult híres Győri Újság. L. Dr. Koltai Virgil: Dr. Kovács Pál élete és működése. Győr, 1889. 11S ) Sem Kéry Gyuláid, második műve nem említi a P. ház könyvei között, sem E. S. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842—49. (az E. S. és Dr. Ferenczi Zoltán szerkesztette Petőfi könyvtár 29—30. k. 1911. című műve nem sorol fel belőle hírt v. könyvismertetést. E. az 543. I. felhasznált forrásmunkák, egykorú hírlapok és folyóiratok közt nem is említi. 146 ) Egy külön cédulán hiányként 27 számot sorol fel E. 147 ) L. Kéry i. második művében a Petőfi-ház története c. fejezetet a 30. 1 148 ) A keltezés hibás, mert a cikk : „Az ábécé milliárdjai. Japán, az iskolák országa". Tokio A. V. aláírással a Pesti Napló 1909. november 14-i 270. számában jelent meg. 149 ) Kálóczy. 15 °) Kéry i. második műve szerint Győrből Veöreös Elek is gyarapította a könyvtárt (114. 1.) ; egy ajándékozónál sincs megnevezve az ajándékozott mű ^ 1 ) L. a 75., 96., 99., lev. és a 138. jegyzetet. 152 ) A 145. sz. jegyzetben már említett mű : Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842—49. Egykorú nyomtatványok másaival összeállította E. 5. Bpest 1911. 544. 1. -f- 11. facsimile — és 16 előlap. Idősb Szinnyei Józsefnek ajánlotta „igaz becsüléssel és szeretettel". 153 ) L. a Bevezetést. 154 ) Az Ök.-ben 1898-ba n már ez cseng ki a Visszatekintés c. költeményéből (II. 207. 1.), melynek jellemző végszakát már csak a szótalálkozás miatt is ideiktatom „Ifjúság csak a valódi élet, S ha az egyszer, mint a nap, lement — Mind a többi bölcs gubbas*kodás csak, Szemlélődés, hálósapka, csönd ..." — 155 ) Az örvendetes hír, hogy M. János nevű fia, ma külügyminiszteri osztálytanácsos, a magyar művészek párisi hangversenyén, melynek műsorán csak magyar művek szerepeltek, Bartók Bélával Kodály Celló szonátáját játszotta. (Dr. M. János szives közlése). E. Béla közlése szerint Kornél kalandos ifjúság után végül steward lett a Cunard hajókon s ezekkel 11-szer ment New-Yorkba és vissza. 1910-ben végleg kiszállt odakünn s azóta Pittsburgban és New-Yorkban él. Egy leánya és két fia van. A háború után hazakészült családjával, de addig halogatta, míg apja meghalt. E sejtelme így valóra vált. 156 ) A Kálóczy-könyvtárt ezek szerint Lantos Adolf vette meg. L. a 104. I.
