Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
Hogy lássuk, milyen vegyes érzelmeket kelthetett a Csikós Józsi s hogy a magyar városi közönség érezte gyönyörűségről halvány fogalmunk legyen, elég a személyek névsorát olvasnunk: a magyar népszinmű személyei közt mint a magyar falu lakosai szerepelnek: Leopold Knöllerl, Schneider, Martin Strobelholz, Lorenz Zwickelberger, Seppei Schlafinger. Ezek magyar parasztok! Siege maga a borbélyt adta, azaz Kilian Scheermaus Doríbadert. — Hajdanában Ecker János iszonyúan dörgött az ilyen ízetlen átalakítások ellen, most, mivel sem naplófeljegyzés, sem 1 újságcikk nem' maradt fenn a Csikós előadásáról, csak sejtjük azt a méltatlankodást és mérges nevetést, amelyet Siege fércműve okozott. Talán szép szándéka szolgál mentségére. Magyartárgyú darab volt még Birch— Pfeiffer: Szapáry Péterje, amely Szapáry Heldengrösse cimmel került színre. (1857. május 23.) Ezt a darabot a Bach-korszakban nem volt szabad magyarul előadni, mert fordítója, Komlóssy telespékelte hazafias szólamokkal. 51 ) Siege 1857-ben is folyamodott béretengedésért. 5-) El akarta nyerni a nagyszombati szinházat, amelyben téhn játszott, és a győrin kivül a laibachit is. Laibach tanácsa és a krajnai rendek véleményt kértek róla. JA győri polgármester 1857. aug. 26-án nyolc bizonyítványt mellékelve megadja a kért felvilágosítást: rendes, pontos és becsületes embernek mondja, társulatát jónak. Győr ezekért a jó tulajdonságokért három további évre is kiadta színházát Siege Ignácnak. 53 ) Ez évnek nevezetesebb eseménye, hogy Lehner helyéit Huber Antal városkapitány lett a színházi ügyeknek városi intézője és állami cenzora. Huber július 20. szerkeszti meg első félévi cenzori jelentését, ö is avval kezdi, hogy vázo'ja a helybe'i színi viszonyokat. Szerinte a német szinházjáró közönség kereskedőkből, iparosokból és hivatalnokokból áll és legfeljebb 350—400 szemé' y. Jelentésében fontos adat, hogy 1857-ben volt Győrött egyi újságszerű, időszakosan megjelenő sajtótermék, amelynek Raaber Geschäftsanzeiger volt a cime. Szerkesztőjét Rosenzweig J. Antalnak hívták. Ez a Rosenzweig Jakab, magyar írói nevén Rózsaági Antal, 1829. november 30. született Sajóládon. Szigorú orthodox zsidó szellemben nevelkedett, a középiskoláit Miskolcon és Patakion végezte, majd orvosnak készült A szabadságharcban mint honvéd vett részt és a branyiszkói csatában megsebesült. A világosi fegyverletétel után Sáros megyében neve^sködött, majd Bécsben mint rendkívüli hallgató egyetemi e'őadásokat hallgatott. 1856-ban indítja meg Győrött az említett Raaber Geschäfts-Anzeiger cimű lapot, a Győri Közlönyt is. 54 ) Rózsaági Győrben kátholizáH és a 51 ) Lásd Lám F. cikkét : Irodalomtört. Közlemények. 1926. 90. és 92. 1. 52 ) Tanácsi ügyek II. 857/48. 53 ) U. o. 857/242. 54 ) Rózsaági kalandos életét, amely őt egyszer a miniszterbuktató feltűnést keltő napi hírességre emelte, igen érdekes módon tárgyalja dr Kemény István cikke Egu újságcikk következményei a Literatura 1929. 402—403. I, — L. még Szinnyei József : Magyar írók élete.
