Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Adattár - Csatkai Endre: Schaller István győri származású barokk festő

Jegyzetében hivatkozik Gzeh Jánosnak, a neves győrii írónak kéziratgyűjteniényére, mely jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia történelmi levéltárában van elhelyezve.

11

) Egyébként is a templomnak még megmaradt gót részletei mind a kései gót időszakra mutatnak.

12

) Megállapodásaink összesítése ezekután a következő volna. . Székesegyházunk megépült 1033-ban. Az ezt bizonyító votívtábla és a támpilléren olvasható aláírás egyidőbeliek. Ezen irás szerint a templom gótjijziálása kezdődött 1466-ban és hiteles adatok szerint befejezést nyert 1484-ben. Megengedjük, ez a megállapítás ebben a kérdésben talán még nem az utolsó szó. Ha levesszük a votívtáblát és nagyított fényképet készítünk majd róla; ha előkeressük Czeh János eredeti följegyzéseit és megismerjük azok forrásait is, akkor majd kialaJkul a magyar történeti areopág olyatén egyöntetű fölfogása is, mely előtt a történeti közvélemény készségesen meghajol. Mohi Adolf, a Szent István-Akadémia tagja. Schaller István győri származású barokk festő. Akik Stengl Marianna szép tanulmányát elolvasták Győr művészetéről,

1

) bizonnyal némi csodálkozással látták, hogy mig e város műemlékei nem egyszer világhírű mesterek, legtöbbnyire azonban nagyon jó külföldi és hazai művészek nevéhez kapcsolhatók, helyi művészekről nagyon kevés adat látott eddig napvilágot. A nagy tölgyeket isonerjük, de nem a gyepet alkotó, szerény fűszálakat. Valószínűleg Győrött is az az, eset, hogy a nagy feladatokra nagy művészeket kértek fel, és ilyen feladat bőségesen volt, a kisebb jelentőségű helyiek pedig kiszorultak a kevesebb igényű vidékre. Igy találkozhattam művészi barangolásaim alkalmával kétszer is egy nem épen gyenge, klasszicista festővel, Schmidt József ich aki képein győrinek vallja magát. Az egyik képe a veszprémmegyei Csatkán, a másik a sopronmegyei Páliban (1804) került a szemem elé. Mihályi Ernő is említ tőle képet Ka járón 1799-ből és Pápaleszéren 1801-ből. Ugyanott a győri Hieronimi Ferenc Ottó képét 1825-ből és ugyanettől a nyalkái templom egyik oltárképét (1812) említi.

2

) 1805-ben írja Kis János, a költő Kazinczynak. »Kepemet, mit május elején Győrben festett egy egy olasz származású képíró (a neve nem jut az eszembe) eddig már n

) Dr. B. L. idézett jegyzeteinek közös cime : Kivonatoltam M. T. Akadémia „Történelem", (Oklevéltan.) 4. r. Czeh János gyűjteménye. 15. sz. I., II. kötet. (Ez a kötet hátára van írva. — Oldalán pedig kívülről:) Történelem. Oklevéltan. 4. r. XV. k. 15 sz. Két kötet. 12

) Győr m. és v. egyetemes leírása. 426. I. 1

) Győr műemlékei. Győri Szemle 1932. 201. 1. 2

) Mihályi Ernő: A magyar fala egyházművészete. 1934. 37., 45., 47. !.