Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Lám Frigyes: A győri német színészet története 1821—1849. II.

A tanács elvette tőlük a szeptembert a magyarok javára és mivel Bécsújhelyi a téli szezon csak októberben Kezdődött, a társulat a szeptembert Komáromban töltötte. Hetényl magyar társulata már Győrött volt, de kevés érdeklődés mellett játszott. A Vaterland szept. 5. száma (Nr. 104.") ezért a következőt irja, hogy a szeptember hó a jog és méltányosság szerint a német társulatot illeti; a magyar szinpártoló egyesület is beláthatja, hogy a magyar előadásokat később kellene megkezdeni, ha sikert akar elérni. A nemesség még falun van; a terménykereskedők még utazgatnak; egy csomó ember még a szőlőkben van; a tanulóifjúság csak októberben érkezik Győrré. Nem hazafias dolog a magyar társulatot már decemberben szélnek ereszteni, mint Percival Griseldist. Igen rosszul megy Hetényinek. Jövőre hadd játsszanak a németek megint szeptember végéig. — kezdődjjék a magyar szezon október 15-től és tartson március 15-ig, mert a magyar társulat úgysem bírja ki szeptembertől áprilisig. Zornbat, a győri Magyar Színészet-Biztosító Egylet titkára felel l

érre a cikkre a Vaterland szept. 12. számában. Panaszkodik, hogy a városi magisztrátus pártolja a német színészetet — tavaszszai kijavíttatja a szinházat, de ősszel a magyar társulat szereplése előtt nem. A németajkú közönség ne hivatkozzék! a jogra és a méltányosságra. Magyarországon csak a magyarnak van joga. Nemzet nemzeti nyelv nélkül nem képzelhető el. Jöjjön él az az idő, amelyben csak egy nyelven, a magyaron, dicsérjük az Istent! Amen! Zombatnak a Vaterland szept. 15. (Nr. 108.) avval felel, hogy Győr egész éven át nem' tud állandó szinházat eltartani. A magyar lakosság nem tarthatná el, mert még nagyon kicsiny, a német sem, épp ezért igazságosan kell elosztani a két idényt. A német közönség nem kivan elsőbbséget (Priorität) vagy kedvezményt a magyar rovására, — kész átengedni a magyarnak a választást, vájjon téli vagy nyári idényt akar. Ha a magyar szinpártoló egylet a nyarat választja, annak senki sem mond ellent. Kezdődjék akikor a magyar idény húsvéttól és tartson szept. végéig, — a német jkBóny pedig október 1-től virágvasárnapig. — De ha a dolog a régiben marad, akkor kell a német színészetnek a szeptember is, hogy a júliusi és augusztusi rossz hónapokból egy kicsit helyrejöhessen —• mert a nagy meleg miatt rossz üzletet csinál ebben a két hóban — és téli helyére csa'k októberben mehet eî s igy elvesztné a szeptembert. Ha nem osztjuk be igazságosan az évet, odajutunk, ahol Devecser, Kunszállás és Aranyosmarót van, azaz négy hónapig lenne színházunk, a többi időt német kóborló csapatoknak kellene kiadnunk, amivel a művészet és a közönség még semmit sem

1 nyernének. Szolid német társulat nem' tud' a nyáron exísztálnl szept. nélkül, böjt nélkül télen sem. — Zombatnak nincs igaza, "lia a magisztrátust avval vádolja, hogy nem tesz semmit sem a magyar színészet érdekében, mert a német idény után is javíttatja a színházat. Lehet az ember afkkor is igen jó hazafi, ha jobban kedveli a német szinházat, mint a magyart, Schillert jobban, mint Szelesteyt, Elss-