Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Hellebronth Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos-család
tatlansággal és jóakaru igyekezettel (külső kezdeményezés nélkül') 1930-ban szinte az eredeti háború előtti összeg értékéig valorizálta! Torkos András volt az első ev. teológus, aki görög eredetiből lefordította az Újszövetséget, hogy a kath. Káldi és a ref. Károli mellett ev. teológustól eredő fordítás is legyen magyar nyelven. Ök tehát a magyar bibliafordítók triumvirátusa. Engesztelő Áldozat c. imádságos könyve is több kiadást ért el, azonfelül számos éneket is szerzett. E nagy tudású férfiút 1736. püspöknek (superintendensnek) kandidálták, de jellemző puritán egyéniségére, hogy maga helyett S. Szabó János nemescsói lelkészt ajánlotta és inkább visszavonultan folytatta életét. Számos prédikációja és szónoklata maradt fenn (1. még: Szinnyei Magyar írók). Torkos András 1697. febr. 28. vette nőül a német származású Petz Zsófia Katalint, egy halberstadti gyöngy kereskedő leányát, kitől európai hirü fia született: Torkos Justus János hírneves orvos, a londoni és firenzei tudós társaságok tag fa. Justus János (1699—1770), iki a hallei egyetemen tanult, ott szerezte orvosdoktori oklevrelét is, hazatérve 1726. Győr megye tisztiorvosa volt ; 1740. Pozsony város főorvosa lett és ugyanott gr. Pálffy nádor háziorvosa. Számos nagyhírű értekezést irt. Nevezetes Pozsony városnak és környékének (különösen balneologiai) leírása. Népes családot alapított. Első felesége nemes Poór Anna, majd annak korai halála után Rayger Zsuzsa, kitől gyermekei is születtek (s M férje halála után három nappal szintén meghalt): Károly és János szintén pozsonyi orvosok, utóbbi a cjöttingai egyetemen és mint gr. Forgáchék háziorvosa is működött; Kristóf állatorvos és tudományos iró. Nevezetes az: Über die Drehkraniäieii der Schafe c. értekezése. Torkos András és Petz Zsófia második fia Jakab (sz. 1702) ügyvéd, ki nejével, Lakjy Júliával, megveszi a nemes-ócsai kúriát (Komárom m.). Fiúk András (sz. 1732.) soproni polgármester 1773-ban. Petz Zsófia halála után 4 évvel András ismét megnősül es újból német származású leányt, Burgstaller Mária Rózát, Burgstaller Kristóf pozsonyi szenátor és Hueber Erzsébet leányát veszi feleségül. Ettől született másik európai hirü fia, József, a győri, majd soproni lelkész, ki szülővárosának: Győrnek és a magyarságnak annyi dicsőséget szerzett, kit három természettudományi társaság is tagjának választott: a berlini, a felsölausitzi és alsóausztriai. Mint 26 éves lifju rendezte sajtó falá Wittenbergben (1736) atyjának Újszövetség-fordítását, melyhez nagy tudományos készültséggel, latin, görög és héber idézetekkel ellátott hosszú előszót írt (1. Szinnyei és Dr. Payr Sándor egyet, tanár: Magister Torkos József élete c. értekezését, Luther-Naptár 1931.). József 1710 okt. 30. született Győrött. Tanulmányait Győrött és Besztercebányán, majd a boroszlói hires gimnáziumban és 1732. óta 'majdnem öt éven át Wittenbergben végezte, hol mint atyját, szintén magisterré avatták. Valóságos polihisztor volt: a teológia mellett fizikával és mathematikával is foglalkozott. Győri