Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Hellebronth Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos-család

tatlansággal és jóakaru igyekezettel (külső kezdeményezés nélkül') 1930-ban szinte az eredeti háború előtti összeg értékéig valorizálta! Torkos András volt az első ev. teológus, aki görög eredetiből lefordította az Újszövetséget, hogy a kath. Káldi és a ref. Károli mellett ev. teológustól eredő fordítás is legyen magyar nyelven. Ök tehát a magyar bibliafordítók triumvirátusa. Engesztelő Áldozat c. imádságos könyve is több kiadást ért el, azonfelül számos éneket is szerzett. E nagy tudású férfiút 1736. püspöknek (superintendensnek) kandidálták, de jellemző puritán egyéniségére, hogy maga helyett S. Szabó János nemescsói lelkészt ajánlotta és inkább visszavonul­tan folytatta életét. Számos prédikációja és szónoklata maradt fenn (1. még: Szinnyei Magyar írók). Torkos András 1697. febr. 28. vette nőül a német származású Petz Zsófia Katalint, egy halber­stadti gyöngy kereskedő leányát, kitől európai hirü fia született: Torkos Justus János hírneves orvos, a londoni és firenzei tudós társaságok tag fa. Justus János (1699—1770), iki a hallei egyetemen tanult, ott szerezte orvosdoktori oklevrelét is, hazatérve 1726. Győr megye tisztiorvosa volt ; 1740. Pozsony város főorvosa lett és ugyanott gr. Pálffy nádor háziorvosa. Számos nagyhírű értekezést irt. Ne­vezetes Pozsony városnak és környékének (különösen balneologiai) leírása. Népes családot alapított. Első felesége nemes Poór Anna, majd annak korai halála után Rayger Zsuzsa, kitől gyermekei is születtek (s M férje halála után három nappal szintén meghalt): Károly és János szintén pozsonyi orvosok, utóbbi a cjöttingai egye­temen és mint gr. Forgáchék háziorvosa is működött; Kristóf ál­latorvos és tudományos iró. Nevezetes az: Über die Drehkraniäieii der Schafe c. értekezése. Torkos András és Petz Zsófia második fia Jakab (sz. 1702) ügyvéd, ki nejével, Lakjy Júliával, megveszi a nemes-ócsai kúriát (Komárom m.). Fiúk András (sz. 1732.) soproni polgármester 1773-ban. Petz Zsófia halála után 4 évvel András ismét megnősül es újból német származású leányt, Burgstaller Mária Rózát, Burgstal­ler Kristóf pozsonyi szenátor és Hueber Erzsébet leányát veszi fe­leségül. Ettől született másik európai hirü fia, József, a győri, majd soproni lelkész, ki szülővárosának: Győrnek és a magyarság­nak annyi dicsőséget szerzett, kit három természettudományi tár­saság is tagjának választott: a berlini, a felsölausitzi és alsó­ausztriai. Mint 26 éves lifju rendezte sajtó falá Wittenbergben (1736) atyjának Újszövetség-fordítását, melyhez nagy tudományos készült­séggel, latin, görög és héber idézetekkel ellátott hosszú előszót írt (1. Szinnyei és Dr. Payr Sándor egyet, tanár: Magister Torkos Jó­zsef élete c. értekezését, Luther-Naptár 1931.). József 1710 okt. 30. született Győrött. Tanulmányait Győ­rött és Besztercebányán, majd a boroszlói hires gimnáziumban és 1732. óta 'majdnem öt éven át Wittenbergben végezte, hol mint aty­ját, szintén magisterré avatták. Valóságos polihisztor volt: a teo­lógia mellett fizikával és mathematikával is foglalkozott. Győri

Next

/
Oldalképek
Tartalom