Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Bedy Vince: Adatok Győr 16. és 17. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához

Adatok Győr város 16. és 17. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához. Ä 16. század első felében Győrnek polgári lakossága majdnem kivétel nélkül a katolikus vallás hive. Ä város legnagyobb része a káptalan földesurasága alá tartozott, aki nem tűrte volna a tmás, vallásnak megtelepedését. A céhszabályok sem engedték meg más vallásúaknak a céhbe való felvételét: azért más vallású iparosok nem is jöhettek Győrré. Változott a helyzet a század második felében, mikor a kiépített várat idegen zsoldos katonaság szállta meg, mely maga is a protestáns vallást követte, és a magával hozott iparosok, kereskedők is az új vallás hivei voltak. A legelső reformáló kísérletet 1543-ban a pápai iskola tanítója tette meg, aki a szentek tisztelete, az egyházi méltóságok, és a tekintély ellen szónokolt), de a káptalan földesúri jogával megakadályozta további működését és Ujlaky Ferenc püspök segítségét is igénybe vette a hasonló kísérletek ellen.i) A várőrség jnem függött a földesúrtól, azért a század közepén túl prédikátorokat hozatott magának, külön iskolát is nyitott, melyet okirataim* »seregiskola« néven említenek. Ebbe az iskolába nemcsak a katonák gyermekei, hanem polgári szülőkéi is részesültek oktatásban. 1567-ben három prédikátor szolgálta a katonaság és protestáns polgárság vallási ügyét. A német lovasok prédikátorának, Joachimnak, és Kálmán deáknak a magyar prédikátornak az Uri-utcában (a mai Sarkantyu-köz táján) volt háza. Ábrahámnak, a landsknecht-csapat prédikátorának pedig a hegyen, vagyis a mai Káptalandombon.

2

) TemplomuK nem volt, azért magánházban és nyilvános téren tartották istentiszteletüket. Joachim 1567-ben megjelent munkájában

3

) leírja, hogy az ezredes (br. Rueber) házában prédikál; a városban nyolc helyen trombitaszó hirdeti a prédikáció kezdetét, melyre a piaci vásárló és eladó közönség is megjelenik. Itt éneklik zsoltáraikat és szolgáltatják k|i a szentségeket is.

4

) A seregiskolában nemcsak a prédikátorok tanítottak, hanem rendes tanítók is. Az 11577. évi győri csatában elesett Lukács deák, az iskola egyik tanítója; ;itt haltak meg Kálmán és György deákok is ugyanebből az iskolából.

5

) Az iskola papja és mestere rendes katonai zsoldot húzott, bár igen keveset: a pap csak közemberi fizetést kapott, a mester még annyit se. Mégis csüggedés nélkül dolgoztak. A katonák úgy segítettek tanítóíKon, hogy az egyes »rajta-ütések«-ből szerzett zsákmányból nekik is juttattak. Az iskola jó nevét mutatja az a körülmény, hogy idegenből jöttek tanulói. 1587-ben Szenczi Molnár Albert is ez iskola növendéke volt, lakott pedig keresztapjánál, Sibolti Demeternél, aki itt lelkészkedett ekkor. A török idő íezt az iskolát is megszüntette; de a vár visszavétele után ismét megnyitotta a várőrség; 1602-ben már találkozunk vele.

6

) Még 1660-ban is fennállott; a katonák mestere és orgonása még ekkor is fizetést húzott a haditanács pénztárából.

7

) Az iskola szervezetéről, további életéről nem szólnak helyi okira-