Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - Pfannl Jenő: A győri vár és téglái
váránál is megtaláljuk. Nevét állítólag különös alakjától kapta. Régi okmányokban mint Tanister-vár szerepel a gyalogos katona hátiböröndjére (a magyar baka »bornyu«-ja) emlékeztető alakjn miatt. Ebből a nép az ő nyelvén formálta a Tarisznyavárat. Más verzió szerint a megszálló katonaság, midőn ide vonult szolgálatra, az élelmet magával hozta tarisznyájában s innen származnék neve. Ez is csak bizonyítéka lenne annak, hogy nem volt állandó védelmi céljuk s az ellenség közeledtére a kiküldött figyelők visszavonultak a várba. E végvárak nagyjában csak földből hányt alacsony tornyok voltak, melyekben egy megfigyelő állt és a hozzá épített kis tető alatt a fölváltó őrszem pihent, vagy védekezett az időjárás ellen. Az ellenség vagy más fontosabb jövevény észrevételekor lóra kaptak s a várba vágtattak a hírrel. (Bedy.) További végvári pontok voltak még Mérges és Rábapatona. Mérgesen 1582-ben a Imegyé a török ellen váracsot építtetett, kapitánya Poki Mihály volt. E helyet még ma is Várhelynek nevezik, maradványai a mult század elején még láthatók voltak. A megyei jegyzőkönyvek szerint 1674 április 6-án a mérgesi kastélyt kiigazították. Rábapatonát 1633-ban a portyázó törökök ellen palánkokkal és árkokkal megerősítették. A Káptalan, mint földesúr, a magas dombján váracsot építtetett, Győr várából német őrséget kapott, mely még a töröknél is kellemetlenebb volt. Gróf Mansfeld várparancsnok 1645-ben teljesen lefoglalta s csak pár év múlva került vissza a Káptalan birtokába. Az 1675 január 15.-i megyei nagygyűlésen a rábapatonai kastély kijavításáról van szó. 1683-ban Bécs sikertelen ostroma után, visszavonulóban a török földúlta. Montecuccoli még parancsnoka és kormányzója volt Szentmárton és a veszprémmegyei Csesznek várának is. Montecuccoli parancsnoksága utolsó éveinek dátumát mutatják a (szintén gyakrabban előforduló P. Z. betűs téglák. (6. kép.) Bár a számok és betűk formája nem olyan szabályos, mint az eddig ismert katonai téglákon, mégis ezeket a jelzés módja miatt ilyeneknek kellene tartanunk. E téglák származása nyilt kérdés. Lehetséges, hogy a Z betű a német Ziegelei (téglaégető) rövidítése, s a P valamely helység kezdőbetűje. Pld. Pataházaer Ziegelei. A győri bencés múzeumban egy PHMVB 1684 jelzésű tégla is van. (7. kép.) Ez Herman badeni őrgróf várparancsnokságára mutat, ki 1681—1691-ig volt a vár parancsnoka. 1673-ban táborszernagy lett, 1681 február 21-én Győr parancsnoka (Obrist zu Raab) és az udvari haditanács elnöke (Hofkriegspräsident). Az 1681-iki országgyűlés érdemei elismeréséül honosítja. 1683-ban tábornagy, meghalt 1691-ben. 1 ) Szerintem a betűk értelmezése P(rinz) H(erman) M(arkgraf) V(on) B(aden). Egykori iratokban Herman őrgróf mint herceg szarepei. A magyar közjog nem ismer őrgrófságot, s mert több mint gróf, hercegnek, princnek, mondják. A Herman név megosztása, épen a két főnévből való összetétele miatt is, érthető. *) Bécsi Kriegsarchiv Generalsprotokoll bis 1715.
